adozona.hu
Tőkekivonás – a magyar társaságok exit adójának szabályai (példákkal)
//adozona.hu/tarsasagi_ado_innovacios_jarulek/Tokekivonas__a_magyar_tarsasagok_exitadojan_BFKQK8
Tőkekivonás – a magyar társaságok exit adójának szabályai (példákkal)
A társasági adózásban már 2020. január 1-je óta létezik egy exit adó jellegű adóalap-módosító szabályozás, amelyet az alábbi cikkben mutatunk be.
Egy vállalkozás életében természetes döntés lehet, hogy bizonyos eszközeit vagy tevékenységét külföldre helyezi. Ilyenkor azonban olyan adófizetési kötelezettség is felmerülhet, amely mögött nincs tényleges értékesítés és pénzbevétel. A társasági adóról és az oszatlékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 16/A §-a az ilyen helyzetekre tartalmaz külön szabályokat. Ezek célja, hogy a magyar adóztatás alól kikerülő eszközökben, tevékenységekben felhalmozódott, még nem adóztatott érték után Magyarország érvényesíthesse adóztatási jogát.
A törvény négy esetet határoz meg, amikor tőkekivonásról beszélünk.
Az első, amikor a vállalkozás az üzletvezetésének helyét külföldre helyezi, ezzel külföldi adóügyi illetőséget szerez, és emiatt kikerül a Tao. tv. hatálya alól. Azokra az eszközökre azonban nem kell alkalmazni a növelést, amelyek továbbra is ténylegesen egy magyarországi telephelyhez kapcsolódnak.
OLVASSA TOVÁBB! Erről szól még a cikk:
• a tőkekivonás másik három esete,
• mekkora összeg növeli az adóalapot,
• példák.
Hozzászólások (0)