Tételes kisadózás és "részhitelesség"

Megosztás Tetszik

Már végszavazás előtt is számos kérdés merül fel az adózókban a tételes kisadózással kapcsolatban. Szakértőnk ezt igyekszik tisztázni. Míg egy másik olvasói krédés kapcsán a számlatartalommal kapcsolatos felelősséget magyarázza szakértőnk válasza.

Hivatkozva a mai napon megjelent "Még vonzóbb lett a tételes kisadózás" című cikkükre, az alábbiakban szeretnék tisztábban látni, már amennyiben lehetséges: az 5 % költségkorlát (vállalkozás érdekében felmerült költségek) csak a társas vállalkozókra vonatkozik-e (hiszen ott gondolom TA adóalap növelő tételként jön be az e fölötti rész), vagy a közhasznú alapítványokra és normál egyéni vállalkozókra is? Utóbbiaknál viszont számomra nem értelmezhető ez a korlát. Hogyan valósul meg ezen köröknél az ilyen jellegű számlák elszámolása? Angyal József válaszol.

Mind a Társasági adó törvény, mind az Szja tv. módosul az 5%-os korlátnak megfelelően. Tehát nem csak a társasági adó hatálya alá tartozókra, hanem az egyéni vállalkozókra is érvényes lesz ez a korlát. Egyelőre csak a módosító indítványokról szavaztak. A végszavazás előtt még elképzelhetők "koherencia zavart" kiszűrő módosítások. Tehát a végszavazás után tisztul majd le teljesen a kép.

Egy mezőgazdasági cégnél együttműködési megállapodás alapján kölcsönt nyújtottak. A kölcsönt nyújtó a kölcsön kamatát tartalmazó számlában helytelenül a kamat után áfát számolt el, amit be is fizetett. A számlabefogadó cég a hibát nem vette észre, és az áfát levonásba helyezte. Ennél a cégnél a NAV az áfa összegét jogtalan levonásnak minősítette, adóhiányt és késedelmi pótlékot, bírságot szabott ki. Az államot kár nem érte (befizetés-levonás), de a cégnek ez az elnézés sokba kerül. Ki felel a számlatartalmáért? Jogos a NAV eljárása? Ferencz Gyöngyi válaszol.

Sajnos az adóhivatal következetesen alkalmazza az általa felállított „részhitelesség – nincs hitelesség” klauzulát, melynek értelmében adólevonási jog gyakorlása kizárólag alakilag és tartalmilag hiteles számla birtokában gyakorolható, a számla bármely adatának valótlansága (jelen esetben a feltűntetett ÁFA összege) megdönti a számla hitelességét, melynek hiányában adólevonásra tehát nem jogosít. Mivel a számlabefogadó társaság  adólevonási jogot gyakorolt hiteltelen számlára így az adóhivatal jogszerűen állapít meg adókülönbözetet. Érvelhet azzal, hogy a számlakibocsátó felel az általa kiállított számlában feltűntetett adatok valóságtartalmáért, de - álláspontunk szerint - jelen esetben a számlabefogadó kellő körültekintés tanúsítása mellett tudhatta volna, hogy az általa befogadott számla tekintetében adólevonási jog nem gyakorolható, hiszen az Áfa törvény taxatíve felsorolja az áfamentes szolgáltatások körét.

Felhívnám egyúttal a figyelmét, hogy az adóbírság és késedelmi pótlék kiszabásánál az Ön által említett szempont azonban fontos lehet, és azt javasoljuk, hogy feltétlenül vegye igénybe szakember segítségét, mivel akár az anyagi jogot, akár az eljárás jogot tekintve az adóhivatal követhetett el olyan mulasztást az adóigazgatási eljárás lefolytatása során, mely kihathat az ügy érdemére. A tényállás beható ismeretének hiányában is mindenképpen felhívnám a figyelmét, hogy amennyiben az adóhivatal megállapítja a fenti tényállás alapján azt, hogy a számlát áfamentesen kellett volna kiállítani és ezzel összefüggésben megvonja az adólevonás jogot a számlát befogadó féltől, hivatalból köteles megállapítani ezen áfaösszeget a számlakibocsátó javára is. Amennyiben ezt nem tette meg jogszabályt sértett. (Art. 130. §)