További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Itt a rendelet: kedvezmény a startup cégben szerzett részesedésért

  • Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló

Megjelent a 331/2017. kormányrendelet a korai fázisú vállalkozások és a korai fázisú vállalkozásokat támogató vállalkozások nyilvántartásba vétel iránti eljárásának részletes szabályairól, amely nyilvántartás a részesedésszerzéshez kapcsolódó adóalap-kedvezmény érvényesítésének feltétele.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao.) előírása szerint 2017. január 1-jétől a befektető csökkentheti a társaságiadó-alapot a korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedés bekerülési értékének háromszorosával.  A kedvezménnyel a részesedésszerzés adóévében és az azt követő három adóévben lehet élni. A csökkentési lehetőség a bekerülési érték növelése (tőkeemelés) alapján is igénybe vehető, akkor, ha korábban jogot szerzett a kedvezményre a befektető a részesedésszerzése alapján. 

A tőkeemelés alapján nem külön érvényesíthető a kedvezmény, hanem a szerzéshez kapcsolódó joggal együtt. Ez azt jelenti, hogy nem a tőkeemelés adóéve és az azt követő három adóév az érvényesíthetőség időtartama, hanem a szerzés adóévét követő harmadik adóév, amikor még lehet élni a kedvezménnyel. Módszere pedig, hogy a szerzés alapján érvényesíthető – még hátralévő – csökkentő tételeket kell növelni a bekerülésiérték-növekménnyel.

Feltételek:

a) a részesedésszerzés (bekerülési érték növelése) olyan korai fázisú vállalkozásban történjen, amelynek a szerzést megelőző három adóéven belül sem a részesedést szerző, sem a jogelődje, vagy ezen vállalkozások kapcsolt vállalkozása nem volt tagja (részvényese, üzletrész-tulajdonosa),

b) a részesedést szerző rendelkezzen az adóbevallás benyújtásáig a korai fázisú vállalkozások nyilvántartását végző szerv által kiállított igazolással, amely tartalmazza a korai fázisú vállalkozások nyilvántartását végző szerv által vezetett nyilvántartási rendszer szerinti regisztrációs számát és a nyilvántartásba vétele dátumát, továbbá a korai fázisú vállalkozás regisztrációs számát és a nyilvántartásba vétele dátumát. Ennek alapján tehát a befektetőnek és a korai fázisú vállalkozásnak is kell regisztrációs számmal rendelkezniük.

Csekély összegű támogatás

A kedvezmény, illetve a befektetés a befektetőnél, illetve a korai fázisú vállalkozásnál az adóévben igénybe vett csekély összegű támogatásnak minősül, ezért meg kell felelni az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2013. december 18-ai 1407/2013/EU bizottsági rendelet (de minimis rendelet) előírásainak is. A csekély összegű támogatás

– a befektetőnél az érvényesített adóalap csökkentésnek az adótartalma (azaz a levont összeg és az adókulcs szorzata),

– a korai fázisú vállalkozásnál a befektetett összeg.

Mit ír elő a kormányrendelet?

Először is rendelkezik magáról a nyilvántartásról, arról, hogy azt mely hivatal végzi és milyen adatokat tart nyilván [1-3. §].

– Megnevezi a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát (Hivatal), mint a nyilvántartást végző hivatalt.

– Felsorolja – külön a korai fázisú vállalkozás és külön a befektető vonatkozásában a nyilvántartásba vétel – Tao.-ban foglaltak mellett szükséges – feltételeit.  Ezek szerint korai fázisú vállalkozás esetében feltétel, hogy

– a nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtásának napját megelőző három naptári éven belül alapították,

– a kérelem benyújtását megelőző üzleti év évi beszámolója szerinti éves nettó árbevétele ne haladja meg a 100 millió forintot,

– a kérelem benyújtását megelőző üzleti év éves beszámolója szerint a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma legalább kettő, legfeljebb húsz fő. (A Tao. csak a minimális, kétfős létszámot írta elő a fogalomban). A létszámot a Tao. 4. paragrafusának 16/a. pontja szerint kell meghatározni,

– kockázati tőkealap-kezelő a vállalkozásban befektetést nem eszközölt,

– nem rendelkezik részesedéssel (üzletrésszel) más gazdasági társaságban,

– tevékenysége a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 3. paragrafusának 6. pontja szerinti innováció feltételeinek megfelel,

– a kérelem benyújtásakor nincs állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható adótartozása.

A befektető adózó esetében feltétel, hogy

– a kérelem benyújtásakor ne legyen állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható adótartozása.

– a kérelemben megjelöli, hogy milyen gazdasági ágazatba szándékozik befektetni, továbbá nem szándékozik befektetni olyan vállalkozásba, amely a tevékenysége alapján halászat, akvakultúra, szállítás, kereskedelem, ingatlanügyletek ágazatba sorolt, vagy végez mezőgazdasági termékek elsődleges termelését és élelmiszer-feldolgozást, -forgalmazást (e két utóbbi bizonyos feltételek esetén, kormányrendelet 6. § (2) bekezdés), vagy amely főtevékenységként végzi az előző ágazati besorolásokat meghatározó tevékenységeket, illetve az elsődleges mezőgazdasági termelést, az élelmiszer -eldolgozást, -forgalmazást [kormányrendelet 6. § (3) bekezdés],

– a részesedésszerzést megelőző három adóéven belül sem a befektető vállalkozás, sem a jogelődje vagy a vállalkozó (jogelődje) kapcsolt vállalkozása nem volt tagja (részvényese, üzletrész-tulajdonosa) a korai fázisú vállalkozásnak. (Ezt a feltételt a Tao. is tartalmazza a 7. paragrafus (8) bekezdésében.)

A kormányrendelet megfogalmazza, hogy milyen formában és milyen nyilatkozatok benyújtásával lehet kérni a nyilvántartásba vételt [4-7. §]:

– A kérelem elektronikus formában (rendszeresített elektronikus űrlapon) vagy papír alapon nyújtható be.

– Nyilatkozni kell arról, hogy a korai fázisú vállalkozás nem végez tevékenységet olyan ágazatban, illetve nem végez olyan tevékenységet főtevékenységként, amelyet kizár a kormáynrendelet.

– A befektető vállalkozás a kormányrendelet 1. melléklete szerinti nyilatkozatot minden év február 15. napjáig megküldi a hivatalnak, ha még fennáll a nyilvántartása.

A rendelet bemutatja az eljárás rendjét, a hiánypótlást, az elutasítást, illetve a nyilvántartásba vételt, megjelölve az egyes fázisok ügyintézési időtartamát [8-10. §]:

– A hiánypótlási felhívásnak 8 napon belül kell eleget tenni.

– El kell utasítani a kérelmet, ha az a hiánypótlás ellenére sem felel meg az előírt követelményeknek, valamint, ha 8 napon belül nem került sor a hiányok pótlására.

– Ha a kérelem megfelel a jogszabályoknak, akkor a hivatal a kérelem benyújtása napjától számított 10 napon belül nyilvántartásba veszi a vállalkozást, a kérelem benyújtása napjára visszamenőleges hatállyal.

Akormányrendelet rendelkezik a nyilvántartásból való törlésről, amely történhet kérelemre és a hivatalból [11-12. §].

A jogszabály a kihirdetést követő 30. napon, azaz 2017. december 9-én lép hatályba. E naptól kezdve lehet kérelmet benyújtani, ha a vállalkozás 2017. január 1-jén megfelelt a nyilvántartásba vétel feltételének (kormányrendelet 2-3. §), és már január 1-jén megfelelt a rendelet 6. paragrafusa szerint adandó nyilatkozat feltételeinek.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Kamatmentes munkáltatói kölcsön

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Ingatlan-bérbeadás

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Munkaviszonyban lévő ügyvezető ajándéka

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

2019 február
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 1 2 3
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X