További témák
hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Önellenőrizhető-e a feltöltési kötelezettség?

  • Tirpák Anita mérlegképes könyvelő és adószakértő
2

Közeleg a 2018-as év vége, amely egyúttal az adóelőleg-, járulékelőleg-kiegészítési – más néven a feltöltési – kötelezettség határidejének közeledtét is jelenti. Ez a határidő a naptári évvel azonos adóévvel rendelkező vállalkozásoknál december 20. A társasági adó esetében erre a legtöbb vállalkozás szerencsére már tudatosan, előre készül. De nem ez az egyetlen adónem, amelynél számolni kell a feltöltési kötelezettséggel.

Az adóelőleg (járulékelőleg) feltöltési kötelezettségben érintett adónemek a következők lehetnek:

♦      társasági adó,
♦      innovációs járulék,
♦      helyi iparűzési adó,
♦      egyszerűsített vállalkozói adó (eva),
♦      energiaellátók jövedelemadója,
♦      hitelintézetek járadéka,
♦      reklámadó.

Cikkünkben azt mutatjuk be, hogy a feltöltési kötelezettséget tudjuk-e önellenőrizni. Ha netán helytelenül számoltunk, akkor mit tehetünk, megúszhatjuk-e büntetlenül a hibát.

A feltöltési kötelezettség azt jelenti, hogy az adóév utolsó hónap 20. napjára (az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 3. számú melléklet I/Határidők/3.1.2.pont) – amikor már kellő pontossággal láthatók, megbecsülhetők a tárgyévi adatok – a vállalkozás megállapítja, hogy mennyi lesz a tényleges adókötelezettsége, és ezen adókötelezettséget csökkentve a tárgyévre már befizetett előlegek összegével, a különbözetet megfizeti. A kivételektől eltekintve a feltöltési kötelezettség akkor teljesül, ha a befizetéshez bevallás is kapcsolódik.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyben részletesen kifejtjük az adófeltöltés korrigálására vonatkozó előírásokat!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (2)

adózóna.hu

Kedves Hozzászóló!
Szakértőnk a következőkkel egészítette ki cikkét:

Kedves Ruszin Zsolt!
Először is köszönöm a kiegészítést, hasznos a cikkhez linkelt anyag.
Szeretném pontosítani a cikknek a kérdéses részletét. A következő bekezdéssel én is pont azt az álláspontot szeretném hangsúlyozni, hogy a későbbiekben a 29-es bevallás önellenőrzése esetén nincs mulasztás, tehát nincs mulasztási bírság sem:
„Fennáll az az eshetőség is, hogy később – akár évek múlva – a társaságiadó-bevallást önellenőrizni kell, ebben az esetben ez már nem befolyásolja az előbb említett 90-10 százalékos arányt, azaz nem állapítható meg a feltöltési (fizetési) kötelezettség elmulasztása.”
Ráadásul az önellenőrzés adózói jog, sajátos lehetőség, amelyre az adózó önadózás esetén jogosult. Az önellenőrzés joga az önadózásból következik, ha ugyanis az adózónak saját magának kell megállapítania és bevallania az adóját és költségvetési támogatását, akkor nem zárható el attól a lehetőségtől, hogy tévedését utóbb korrigálja. Az önellenőrzés lehetőségével érdemes élnie az adózónak, mert ezzel mentesül a súlyosabb jogkövetkezmények alól.
„Az adózó az önellenőrzéssel megállapított helyesbített adóalap, adó, illetve költségvetési támogatás bevallásával mentesül az adóbírság, mulasztási bírság alól, a helyesbített meg nem fizetett adó, jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás, továbbá az önellenőrzési pótlék megfizetésével az önellenőrzés időpontjáig esedékes késedelmi pótlék alól.”
De mi történik akkor, ha még az önellenőrzést nem adtuk be és a határidőben beadott bevallás valótlan adatokat tartalmaz? Tehát ahogy írtam: „ha bebizonyosodik, hogy az adózó a határidőben beadott bevallást a bírság elkerülése érdekében, szándékosan adta be tévesen, akkor kizárt a mulasztási bírság elkerülése.”
Az adózás rendjéről szóló törvény alapelvi szinten előírja a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét.
„1. § [A rendeltetésszerű (célhoz kötött) joggyakorlás követelménye (joggal való visszaélés tilalma)]
Az adójogviszonyokban a jogokat rendeltetésszerűen kell gyakorolni. Az adótörvények, önkormányzati rendeletek alkalmazásában nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak az olyan szerződés vagy más jogügylet, amelynek célja az adótörvényben, önkormányzati rendeletben foglalt rendelkezések megkerülése.”
A Kúria ennek kapcsán kifejtette, hogy a rendeltetésszerű joggyakorlás nem jelentheti azt, hogy az adózó köteles mindig a legnagyobb adófizetési kötelezettséggel járó megoldást választani. Álláspontja szerint ugyanakkor az adózó adóoptimalizálásra vonatkozó magatartása csak akkor jogszerű, ha nem valósít meg a jogalkotói szándékkal ellentétes adóelkerülést, azaz nem ütközik a rendeltetésellenes joggyakorlás követelményébe.
Az adózás rendjéről szóló törvény megfogalmaz egy általános bírságszabályt is, miszerint:
„220. § [Általános bírságszabály]
(1) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az adóhatóság az e törvényben, adókötelezettséget előíró törvényben, illetve e törvények felhatalmazásán alapuló más jogszabályban megállapított kötelezettségnek a megszegése miatt a természetes személy adózót kettőszázezer forintig, nem természetes személy adózót ötszázezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja.
(2) A kötelezettség megszegésének minősül a kötelezettség hibás, hiányos, valótlan adattartalommal történő, vagy késedelmes teljesítése, illetve teljesítésének elmulasztása.
(3) A késedelem esetén nincs helye mulasztási bírság megállapításának, ha az adózó a kötelezettség teljesítése mellett késedelmét annak igazolásával menti ki, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.”
Amíg az önellenőrzést be nem adjuk, addig véleményem szerint a mulasztási bírság ott lebeg a fejünk felett, egy esetleges adóhatósági ellenőrzés során mindenre fény derülhet.
A bekezdésem célja az volt, hogy nem buzdítanék senkit a szándékos és tudatos szabályszegésre.

Tirpák Anita

Ruszin Zsolt

A cikk végén a szerző a '29-es bevallás benyújtásáról és önellenőrzéséről értekezik.

"Nagyon fontos kiemelni ugyanakkor a rendeltetésszerű joggyakorlás elvét, miszerint: ha bebizonyosodik, hogy az adózó a határidőben beadott bevallást a bírság elkerülése érdekében, szándékosan adta be tévesen, akkor kizárt a mulasztási bírság elkerülése."

Jó lenne tudni, hogy ezt mire alapozta a cikk szerzője.

A rendeltetésszerű joggyakorlásból nem lóghat ki az önellenőrzés fogalma. Gondoljuk csak végig, hogy hány önellenőrzés történik egy adóévben. Az adóhatóság - a cikk szerzője szerint - súlyos mulasztásban áll, ha nem vizsgálja meg, hogy minden egyes önellenőrzés mögött mi volt az indok, aztán a fél országot agyon kellene bírságolnia... Ugyan már!

A Legfelsőbb Bíróság már megvizsgálta a kérdést, és az önellenőrzést - a kérdést firtató APEH álláspontjával szemben - jogszerűnek találta és a mulasztási bírságot törölte. Azóta az adóhatóság nem foglalkozik a témával, tudomásul vették az önellenőrzés szabályait és természetét, ami az önadózás elveiből egyenesen következik!

Imhol az LB ítélet szövege: https://goo.gl/7EaKiF

Ha a cikk fenti állítása nem támasztható alá, akkor azt célszerű lenne törölni, mert félrevezető és tévhiteket eredményez.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Jóváírás EU-n belül

Nagy Norbert

adószakértő

Csomagpont

Nagy Norbert

adószakértő

Próbaüzem alatti bevétel

Nagy Norbert

adószakértő

2019 június
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X