Nem közhasznú szervezetnek adott támogatás kezelése

Megosztás Tetszik

Magyarországon a KSH-adatok szerint folyamatosan növekszik a nonprofit szervezetek száma, amiből kifolyólag egyre nagyobb számú ügyletet bonyolítanak le velük a „normál” társaságok. Ezen ügyletekbe természetesen beletartoznak azok az esetek is, amikor támogatásátadás történik.

Fontos azonban figyelembe venni, hogy ezen szervezetek között megtalálhatók közhasznú jogállással rendelkező civil szervezetek és közhasznú jogállással nem rendelkező civil szervezetek is. A két különböző jogállású szervezet között – a számos egyéb egyedi eltérés mellett – az a fontos különbség, hogy az őket támogató cégek/vállalkozások adókedvezményre jogosultak-e vagy sem. A közhasznú szervezetekkel már korábban foglalkoztunk, így jelen írásunkban a nem közhasznú jogállású szervezeteket vizsgáljuk.

Az adományokra vonatkozóan a 2011. évi CLXXV. törvény (Civil tv.) 2. § 1. pontja tartalmaz előírást. Ez a jogszabályhely elég tágan értelmezi az adomány fogalmát, azaz lényegében bármi lehet adomány, ha azt ellenszolgáltatás nélkül adják. Külön kiemeli a törvény, hogy eszköz mellett szolgáltatás is lehet adomány. Ez a vállalkozás esetében egyéb ráfordításként kezelendő. Az adomány szempontjából egyébként megkülönböztethető, hogy azt egyszeri vagy rendszeres alkalommal nyújtják. Azonban ez a ráfordítás nem automatikusan jelenti, hogy az elismert költségnek is minősül.

Az elismert költségnek való megfeleléshez egyrészről szükséges az 1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.) alapján megtett nyilatkozat mind az adományt fogadó, mind az adományt nyújtó fél részéről. Másrészről fontos, hogy a juttatást olyan jogi személy kapja, aki nem minősül külföldinek.

Továbbá egy olyan nyilatkozat/igazolás szükséges az adományozott fél részéről, hogy az adományra jutó társasági adót megfizette, és ezen bevétel nélkül sem lenne egyébként a szervezet veszteséges.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket az egyéb tudnivalókért!