Milyen veszteségek írhatók le a társaságiadó-alapból, és meddig? 1. rész

Megosztás Tetszik

Kétrészes cikksorozatunkban a 2015-2023-ban keletkező veszteség (negatív adóalap) felhasználása mellett bemutatjuk, hogy a 2014-ig keletkezett elhatárolt veszteség milyen feltételekkel csökkentheti a társaságiadó-alapot. Az első részben az átalakulással, egyesüléssel, szétválással (szervezeti változással) létrejött adózókra, a kedvezményezett eszközátruházást alkalmazó adózókra vonatkozó előírásokat, illetve a többségi befolyással rendelkező személy változása esetén alkalmazandó szabályokat ismertetjük.

Hatályos szabályozás

Elhatárolt veszteség a rendeltetésszerű joggyakorlás betartásával keletkezett negatív adóalap.

Az elhatárolt veszteség a keletkezése évének sorrendjében a keletkezése adóévét követő öt adóévben használható fel az adóalap csökkentésére. Egy adóévben – néhány különös eset kivételével – legfeljebb az adózás előtti eredmény csökkentéseként történő elszámolása nélkül számított adóévi adóalap 50 százalékának megfelelő elhatárolt veszteség használható fel. Ez alól kivételt jelent

– ha az adózó alkalmazza a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény (Tao.) szerinti kamatlevonási korláttal kapcsolatos módosító tételeket (a Tao. 7. § (1) bekezdés ny) pont szerinti csökkentő tételt, illetve a Tao. 8. § (1) bekezdés j) pontja szerinti növelő tételt), mert ekkor legfeljebb az adózás előtti eredménynek az elhatárolt veszteséggel történő csökkentéseként történő elszámolása nélkül számított adóévi adóalapnak a Tao. 7. § (1) bekezdés ny) pontja szerinti csökkentő tétellel növelt és a 8. § (1) bekezdés j) pontja szerinti növelő tétellel csökkentett összegének 50 százaléka számolható el az adózás előtti eredmény csökkentéseként;

– az egyezségre, a reorganizációs tervre, illetve a szerkezetátalakítási tervre tekintettel elengedett (az adózás előtti eredmény javára elszámolt, időben el nem határolt) kötelezettség felével növelt összegben számolható el az adózás előtti eredmény csökkentéseként, az elhatárolt veszteség, amennyiben

a) az adózóval szemben kezdeményezett csődeljárás vagy felszámolási eljárás jogerős bírósági végzéssel jóváhagyott egyezséggel szűnik meg, vagy

b) a kötelezettség elengedésére reorganizációs vagy szerkezetátalakítási eljárás során jogerős bírósági végzésben jóváhagyott reorganizációs terv, illetve szerkezetátalakítási terv alapján kerül sor.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben ismertetjük a szervezeti változással létrejött adózókra, a kedvezményezett eszközátruházást alkalmazókra vonatkozó előírásokat, illetve a többségi befolyással rendelkező személy változása esetén alkalmazandó szabályokat!