hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Megőrültek a magyar vállalkozások? Milliárdokat hagynak az államnál

  • adozona.hu
1

Súlyos milliárdokra is rúghat az az összeg, amit a magyar vállalkozások az államnál hagynak, mert nem veszik igénybe a kutatás-fejlesztési (k+f) tevékenységük után járó adókedvezményeket.

Bár az Európai Bizottság legfrissebb jelentése szerint a magyar k+f ösztönző rendszer európai összehasonlításban is versenyképes, sok hazai cégvezető nincs tisztában azzal, hogy egyes tevékenységük után adókedvezményeket vehetnek igénybe. Más vállalkozásoknál a kedvezmény igénybevételéhez szükséges adminisztrációtól, vagy az adminisztrációs hibák miatt kiszabható szankcióktól tartanak.

Magyarországon éves szinten mintegy 30 milliárd forintnyi adókedvezményt vesznek igénybe a vállalkozások a kutatás-fejlesztési tevékenységük után. Ez az összeg jóval magasabb is lehetne, ha a cégek tudatosabban alkalmaznák a kedvezményeket. A gyakorlatban azonban főként a nagyvállalatok – azok között is elsősorban a gyógyszer- és autóipari cégek – használják ki ezt a lehetőséget. Kisebb cégeknél viszont sok esetben nehézséget okoz annak beazonosítása, hogy mely tevékenységek jogosíthatnak k+f kedvezményekre – magyarázza Varga Erzsébet, a Ryan amerikai adótanácsadó cég szakértője.

Pedig a magyar jogszabályok kedvező környezetet teremtenek a k+f tevékenységnek, amit az Európai Bizottság közelmúltban közzétett, 33 ország kutatás-fejlesztési adókedvezményeit összehasonlító elemzése is alátámaszt. A gazdasági növekedésben is kulcsszerepet játszó k+f tevékenység után Németország és Észtország kivételével valamennyi tagállam, így hazánk is biztosít adóelőnyöket.

Az összehasonlítás szerint a leghatékonyabb kedvezményeket Franciaország, Norvégia és Dánia kínálja, de a szellemi tulajdon támogatása terén – amelyet csupán a vizsgált államok egyharmada biztosít – hazánk is kedvező helyen szerepel.

Bár Magyarországon számos kis- és középvállalkozás is végez olyan tevékenységet, ami a jogszabály alapján kutatás-fejlesztésnek minősülne, sokszor ezzel nincsenek tisztában. Gyakori példa, hogy szoftverfejlesztő cégek sem veszik igénybe a kedvezményt. Megfelelő dokumentációval alátámasztva pedig nemcsak ezek a vállalkozások számolhatnák el a fejlesztő munkájukat, hanem azok is, amelyek egy új számítógépes rendszert adaptálnak saját környezetükben.

A vállalkozások bizonyos feladataikat teljesen hétköznapinak értékelnek, így fel sem merül, hogy azok után jelentős k+f kedvezményeket vehetnének igénybe. Az is előfordul azonban, hogy tartanak a k+f tevékenység alátámasztásához szükséges adminisztratív kötelezettségektől, és attól, hogy az esetleges hibák miatt komoly szankciókkal kell szembenézniük.

Ezért is célszerű ehhez szakértő segítségét igénybe venni, és feltárni azokat a tevékenységeket és a szükséges adminisztrációs teendőket, amelyek révén komoly adómegtakarítást érhetnek el. Ezt még akkor sem késő megtenni, ha az adott tevékenységük már lezárult, mivel bizonyos feltételek mellett visszamenőleg is érvényesíthetik az őket jogosan megillető kedvezményt – hívja fel a figyelmet Varga Erzsébet.

Magyarországon a k+f tevékenység után többféle kedvezmény érvényesíthető. A társaságiadó-alanyok azon túl, hogy költségként számolhatják el a vállalkozás érdekében felmerült kutatás-fejlesztési költségeket is, adóalapjukat tovább csökkenthetik a saját tevékenységi körben végzett k+f közvetlen költségeivel – így kétszeres kedvezményt tudnak érvényesíteni. Ha a vállalkozás a kutatás-fejlesztést bizonyos kutatóhelyekkel (például felsőoktatási intézménnyel, MTA-val, vagy azok kutatóintézeteivel) együttműködésben végzi, háromszoros kedvezményt vehet igénybe.

A k+f tevékenység közvetlen költségei ráadásul a helyi iparűzési adó és az innovációs járulék alapját is csökkenthetik. A kutatás-fejlesztés eredményeként létrejött szellemi termékek pedig kiemelt kedvezményt kapnak: az ezekből származó jogdíjbevételnek csak 50 százaléka képezi a társasági adó alapját.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink


Hozzászólások (1)
Reith János

Ha a cikk írója tájékozódott volna, akkor hamar rájöhetett volna arra, hogy a hazai vállalkozások nem megőrültek, hanem éppen ellenkezőleg, nagyon is józanul és racionálisan cselekedtek akkor, amikor nem vették igénybe a K+F adókedvezményeket.

A hazai vállalkozások ugyanis tisztában vannak az adókedvezményekkel, azonban az elmúlt évek rossz tapasztalatai megakadályozzák őket abban, hogy a kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó adókedvezményeket igénybe vegyék. A Figyelő 2014.11.28.-i számában „Innovatív adóhatóság” címmel megjelent cikk a témát alaposan körüljárja. ( http://figyelo.hu/cikkek/412487-innovativ-adohatosag) Az írás kiválóan rávilágít a szabályozói és jogalkalmazói környezet ellentmondásaira.

A vállalkozások tehát nem tájékozatlanok, éppen ellenkezőleg, tökéletesen tisztában vannak azzal, hogy mennyire sajátos a kutatás-fejlesztés adóhatósági megítélése. Az egyértelmű és világos jogi szabályozás ellenére a szakértői feladatokra 2012. óta „felkent” Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala is az adóhatóság által korábban kialakított szemlélettel, felkészültséggel, s érdekek mentén végzi a kutatás-fejlesztési projektek minősítését.

Ahogy a Figyelő cikkéből kiderül, jelentős összegű költségvetési bevétel származott abból, hogy a vállalati kutatás-fejlesztési projekteket az adóhatóság az SZTNH által készített szakvéleményre alapozottan rendre elmarasztalta, s az elmaradt adóbefizetések behajtása mellett büntetéseket szabott ki.

Egy kutatás-fejlesztési tevékenységgel érdemben foglalkozó cég vezetőjeként kénytelen vagyok azt állítani, hogy mind az adóhatóság, mind az SZTNH kutatás-fejlesztési kérdésekben tájékozatlan, felkészületlen, inkompetens. Ennél nagyobb probléma azonban az, hogy a gazdasági szempontból nehéz helyzetben lévő országunkban a költségvetési pénzekből élők széles köre jól felismerte a maga érdekeit, s nem az innováció, a kutatás-fejlesztés adókedvezményekkel történő ösztönzésében, hanem az adók behajtásában, és büntetések kiszabásában érdekelt.

Nem a cégeket kellene tehát lesajnálni és hibáztatni, ha nem veszik igénybe a kutatás-fejlesztési célú adókedvezményeket, hanem véget kellene vetni a pénzbehajtásban érdekelt hivatalok által végzett boszorkányüldözésnek, s tiszta, átlátható szabályok mentén újra felépíteni a romba döntött kutatás-fejlesztési piacot.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST / VIDEÓ

Kérdések és válaszok

Iratselejtezés

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Átalányadó teszor

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Egyéni vállalkozás megszüntetése

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2022 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4
hirdetÉs