Külföldi cége lehet kegyes, de az itthoni adót, illetéket nem ússza meg

Megosztás Tetszik

A jelentős veszteséget felhalmozott vállalkozás külföldi tulajdonosa elengedi a teljes szállítói tartozást. Ezzel azonban nincs vége a dalnak. Hogy milyen adó- és egyéb terhekkel kell számolnia a magyar vállalkozásnak, azt Pölöskei Pálné szakértőnktől tudjuk meg.

Olvasónk így vázolta helyzetét: egy 2010 óta működő, egyszemélyes kft (magyar illetőségű, magánszemély tulajdonossal) jelentős veszteséget halmozott fel 2014. december 31-ig. A társaság külföldről – a tulajdonos külföldi vállalkozásától – importált termékek kiskereskedelmi értékesítését végzi Magyarországon. Jelen pillanatban 10 millió forintos külföldi szállítói tartozással rendelkezik a tulajdonos külföldi cége felé, amely követelését a külföldi vállalkozás teljes egészében elengedné. Kérdésem, hogy milyen adó- és egyéb terhekkel kell a magyar vállalkozásnak számolnia?

A kötelezettség elengedése következményeként társaságiadó-kötelezettséggel, illetve illetékkötelezettséggel kell számolni – hívta fel a figyelmet szakértőnk. 

Társasági adó

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) előírása szerint egyéb bevételként kell elszámolni

-        a hitelező által elengedett, valamint az elévült kötelezettség összegét, ha ahhoz beszerzett eszköz nem kapcsolódik,

-        de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni az elengedett kötelezettség összegét akkor, ha az részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő beszerzett eszközhöz kapcsolódik, legfeljebb az elengedett kötelezettséghez kapcsolódóan beszerzett eszköz könyv szerinti értékének összegéig.

A halasztott bevételt az elengedett kötelezettséghez kapcsolódó eszköz bekerülési értékének, illetve bekerülési értéke arányos részének – költségkénti, illetve ráfordításkénti – elszámolásakor kell megszüntetni.

Ha az eszköz bekerülési értékét  (ami a kérdés szerint kereskedelmei áru) már az elengedés előtt kötségként, ráfordításként elszámolta a cég, akkor a teljes összeg az elengedés adóévének eredményében jelenik meg. Időbeli elhatárolásra ilyenkor nincs elehetőség Az elszámolt bevétellel a társasági adóalap megállapításakor az adózás előtti eredmény nem csökkenthető (nincs ilyen módosító tétel) Ugyanakkor – ha a kft. rendelkezik elhatárolt veszteséggel (ami feltételezhető) – akkor azzal, de legfeljebb az adóalap 50 százalékával csökkenthető az adózás előtti eredmény. Így a kimunkált adóalap 50 százaléka után kell társasági adót fizetni. [Szt. 45. § (1), bekezdés b) pont és (2) bekezdés, 77. § (3) bekezdés l) pont, (4) bekezdés a) pont, Tao 7. §, 17. § (1)–(3) bekezdés].

Illeték

Az illetékekről szóló 1990. év XCIII. törvény (Itv.) előírása szerint követelés elengedése, engedményezés, tartozásátvállalás útján vagy más hasonló módon történő vagyonszerzés esetében a törvényt akkor kell alkalmazni, ha a vagyonszerző a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti belföldi illetőségű magánszemély, illetve belföldön bejegyzett szervezet. Ennek alapján a külföldi vállalkozás által elengedett kötelezettség következtében előálló – ajándékozás címen történő – vagyonszerzés az Itv hatálya alá tartozik.

Az Itv. szerint mentes az ajándékozási illeték alól a követelés gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozás – ideértve a követelés-elengedést is – útján történő megszerzése.

Gazdálkodó szervezet a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi társulás, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyéni cég, továbbá az egyéni vállalkozó.

E fogalom szerint a külföldi vállalkozás nem minősül gazdálkodó szervezetnek. Ennek következtében az elengedett kötelezettség ajándékozási illetéket von maga után, amelynek mértéke 18 százalék [Itv. 2. § (4) bekezdés, 12. § (1) bekezdés, 17. § (1) bekezdés n) pont, 102. § (1) bekezdés h) pont].