Lekötött tartalék elmulasztott feloldásának pótlása

  • adozona.hu

Adott egy vállalkozás, amely 2024. december 31-én fejlesztési tartalékot képzett és 2025 januárjában megvalósított egy nagyobb értékű beruházást. 2025. február 1-je óta kivaalany, a beszámoló 2025. január 31-ei fordulónappal elkészült. Ebben a beszámolóban, ami januárról készült, elmulasztottam feloldani a lekötött tartaléknak azt a részét, „amiből” a beruházás megvalósult. Van-e arra lehetőség, hogy most a 2025. december 31-ei beszámolóban oldjam fel? – kérdezte az Adózóna olvasója. A kérdésre Szipszer Tamás adószakértő válaszolt.

számvitel, könyvelés, könyvel, beszámoló, lekötött tartalék, feloldás, pótlás
Lekötött tartalék elmulasztott feloldásának pótlása – a kép illusztráció
Forrás: Shutterstock

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Ha az adózó fejlesztési tartalék felhasználásával beruházást valósított meg, de nem oldotta fel a fejlesztési tartalékot (például azért, mert elfelejtette, vagy úgy értelmezte a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) előírását, hogy az üzembe helyezéskor kell az erre képzett lekötött tartalékot feloldani), akkor két lehetősége van:

a) Nem ellenőrzi a beszámolót, úgy tekinti, hogy nem használta fel a fejlesztési tartalékot (utólag a beruházás megvalósítását követő évben a lekötött tartalék nem oldható fel). Ez esetben, ha a vállalkozás már használatba vette a tárgyi eszközt, és elszámolt értékcsökkenési leírást adóalap-csökkentésként, amelynek számításakor a fejlesztési tartalékot elszámolt értékcsökkenési leírásnak tekintette, akkor emiatt helye van a társaságiadó-bevallás önellenőrzésének.

b) Ellenőrzi a számviteli beszámolót, amelyet a feltárás évében jelenít meg (azaz ekkor csökkenti a lekötött tartalékot). A beszámoló ellenőrzése különösen akkor lehet indokolt, ha az adózó már használatba vette a tárgyi eszközt, és értékcsökkenési leírás címen történő adóalap-csökkentésnél a fejlesztési tartalékot elszámolt értékcsökkenési leírásnak tekintette. Az elmulasztott lekötött tartalék feloldása során azt kell vizsgálni, hogy ennek előjeltől független összege (azaz a fel nem oldott lekötött tartalék kétszerese) meghaladja-e a számviteli politikában rögzített jelentős hiba határát a hiba elkövetésének évében.

Abban az esetben, ha a hiba jelentős, a hiba feltárásának évében a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) szerinti háromoszlopos beszámolót kell készíteni, illetve a hibá(ka)t a kiegészítő mellékletben be kell mutatni.

Ha a hiba nem jelentős, akkor a hatást a tárgyévi gazdasági események között kell elszámolni.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Átalányadózó költséghányada

Lepsényi Mária

adószakértő

Bevételi értékhatár

Lepsényi Mária

adószakértő

Ingatlaneladás adózása

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 április
H K Sze Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3

Együttműködő partnereink