Küszöbön a transzferárazás változása?

Megosztás Tetszik

Első cikkünkben a transzferárazási gyakorlatában tapasztalható főbb és bírság esetén drága adózói típushibákra hívtuk fel a figyelmet, a cikksorozat második cikkében néhány transzferárazással kapcsolatos bírósági eset tapasztalataiból szemezgetünk. Jelen írásunkban az éppen most módosítás alatt lévő 22/2009. (X.16.) PM rendelet tervezett változásait tekintjük át.

A 2013. március 5-én közzétett jogszabály-tervezet alapvetően jogalkalmazást segítő rendelkezéseket tartalmaz: pontosítja, könnyebbé teszi több ponton a transzferár dokumentációs kötelezettség teljesítését az adózók számára, ám sajnos ez nem áll fenn valamennyi tervezett módosításra. (Cikksorozatunk első és második részét is olvassa el!)

A nyilvántartási kötelezettség alóli mentesülés tárgykörében lényeges könnyítést jelent az adózók számára, hogy a tervezet rögzíti, egy ügylet értékét éves viszonylatban, nem pedig a szerződés megkötésétől kell vizsgálni. Ha az adott ügylet szokásos piaci értéke az adott üzleti évben nem éri el az 50 millió forintot, akkor nem kell nyilvántartást készíteni.

Pontosítja a jogalkotó, hogy miként kell az ügyletértéket meghatározni, ha a szerződés szerinti ellenérték vagy szerzési érték nem forintban keletkezik. A tervezet szerint annak értékét a Magyar Nemzeti Bank hivatalos, a szerződés megkötésének napján érvényes devizaárfolyamának alapulvételével kell átszámítani.

Az alacsony hozzáadott értékű csoporton belüli szolgáltatások esetében az elfogadott, és ezáltal alátámasztást nem igénylő felársávot 3-10 százalékra emelik a korábbi 3-7 százalékkal szemben, ami nagy  könnyítést jelent. Ez esetben ugyanis egyszerűbb kialakítású, összehasonlító elemzés nélküli nyilvántartást készíthet az adózó, nincs szükség adatbázis használatra.