Külföldről származó jövedelem a társasági adó alapjában. Példákkal

Megosztás Tetszik

Hogyan kell beszámítaniuk a társaságoknak a külföldről származó jövedelmüket az adó alapjába? Példákkal mutatjuk be, hogyan kell kalkulálni egyezményes és nem egyezményes országból származó jövedelmeknél. Cikkünk nem tér ki az ellenőrzött külföldi társaságoknál keletkező jövedelem adóalapnál történő figyelembevételére.

Külföldről származó jövedelem

A külföldről származó jövedelem kezelése azon adózókat érinti, amelyekre teljeskörű adókötelezettség vonatkozik. Az adófizetési kötelezettség csak a belföldről származó jövedelem után megállapító adózóknál – a külföldi vállalkozóknál – a kérdés nem merülhet fel. 

Azon adózók esetében, amelyekre a teljeskörű adókötelezettség vonatkozik, azaz az adókötelezettség a belföldről és a külföldről származó jövedelmükre egyaránt kiterjed, jövedelem keletkezhet oly módon, hogy a tevékenységet részben külföldön (jellemzően telephelyen) végzik, vagy részesedéssel rendelkeznek külföldi társaságokban, finanszíroznak külföldi céget, immateriális dolgot adnak használatra külföldi cégnek.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.) a nemzetközi gyakorlatnak, az OECD ajánlásainak és a megkötött kettős adóztatást elkerülő egyezményekben megfogalmazottaknak megfelelő rendelkezéseket tartalmaz a külföldről származó jövedelmek kezelésére.

Az alkalmazott eljárás célja a kettős adóztatás elkerülése vagy az adókikerülés megakadály
ozása. Magyarországnak több mint 80 országgal van hatályos egyezménye (két kihirdetett, de még nem hatályos egyezmény még nem alkalmazható).

Az egyezmények szerint a kettős adóztatás két módon kerülendő el:

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyben részletezzük és példákkal is illusztráljuk az egyezményes és a nem egyezményes államokból származó jövelem elszámolását.