65 találat a(z) társasági adó alapja cimkére
Pénznemváltás – könyvvezetés és társasági adózás Cikk
A pénznemváltás és annak könyvelési kezelése különösen fontos szerepet játszik azoknál a vállalkozásoknál, amelyek tevékenységük jelentős részét más pénznemben végzik, mint a forint. A magyar számviteli törvény és a társaságiadó-törvény különös figyelmet fordít arra, hogy ezen vállalkozások pénzügyi kimutatásai és adózási kötelezettségei pontosak legyenek, és összhangban álljanak az alkalmazott pénznemmel.
Taoalap-csökkentő tétel későbbi érvényesítése Kérdés
Jöhet a BEFIT: közös uniós keretrendszer a társasági adó alapjának számítására Cikk
Az Európai Bizottság a múlt héten javaslatot tett a társasági adó alapjának közös számítási keretrendszerére: ennek elnevezése Business in Europe: Framework for Income Taxation, rövidítve BEFIT – számol be közleményében a Deloitte.
Céltartalék feloldása utáni társaságiadóalap-csökkentés Kérdés
Részesedés kivezetése a könyvelésből Kérdés
Ingatlan értékesítése Kérdés
Összeolvadás miatti részesedés értéknövekedése és adózása tagnál Kérdés
Perveszteség elszámolása Kérdés
Véglegesen átadott pénzeszköz 1. Kérdés
Értékvesztés, behajthatatlan követelés Kérdés
Külföldről származó jövedelem a társasági adó alapjában. Példákkal Cikk
Hogyan kell beszámítaniuk a társaságoknak a külföldről származó jövedelmüket az adó alapjába? Példákkal mutatjuk be, hogyan kell kalkulálni egyezményes és nem egyezményes országból származó jövedelmeknél. Cikkünk nem tér ki az ellenőrzött külföldi társaságoknál keletkező jövedelem adóalapnál történő figyelembevételére.
Közigazgatási bírság, tao-alap növelése Kérdés
Kötelezettség és nyilvántartásban szereplő követelés összevezetése 2. Kérdés
Megjelent a májusi VálaszAdó Cikk
Május az adózók és a könyvelők számára a bevallás hónapja, több határidő is fűződik ehhez a tavaszi terminushoz. Így nem véletlen, hogy az Adózóna számtalan cikket közölt e témákban, segítendő az érintettek feladatainak teljesítését.
Elengedett osztalék Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az „A” belföldi gazdasági társaság 100 százalékban tulajdonosa a „B” belföldi gazdasági társaságnak. 2018. májusban az „A” társaság jóváhagyott a „B” társaság részére osztalékot, amit a „B” társaságban elő is írtak bevételként 2018-ban, majd a társaságiadó-alap csökkentésre került ezzel az összeggel a társasági adótörvény 7. § (1) g) pont 1. alapján. Egyéb okból nem a teljes jóváhagyott osztalék került kifizetésre, hanem egy része még 2018-ban elengedésre került. Jól értelmezzük-e a jogszabályt (társasági adótörvény 29/Q § (3) alapján), hogy ezzel az elengedett követeléssel a „B” társaságban nem kell emelni az adóalapot (az osztalékot fizetőnél ez a tétel bevétel, de csökkenteni lehet vele a társasági adó alapját a tao-törvény 29/Q § (3) alapján)? Illetve lehet-e probléma abból, hogy ugyanabban az évben jóváhagyják az osztalékot, majd néhány hónappal később elengedik azt? Köszönette.