Civil szervezetek: ezekkel az előnyökkel jár a közhasznú jogállás

Magos Zoltánné, adószakértő

2017.10.03., 12:25 Frissítve: 2017.10.03., 11:18

Tetszik

A jogszabályok szigorú feltételeket határoznak meg azon szervezetekre nézve, melyek kérik a közhasznúvá minősítést, ugyanakkor a közhasznú jogállás számos előnnyel is jár. Cikkünkben azzal foglalkozunk, miért érdemes kérni a közhasznú jogállás nyilvántartásba vételét.

Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Civil tv.) 32. § (1)–(2) bekezdése szerint "közhasznú szervezetté minősíthető a Magyarországon nyilvántartásba vett közhasznú tevékenységet végző szervezet, amely a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez megfelelő erőforrásokkal rendelkezik, továbbá amelynek megfelelő társadalmi támogatottsága kimutatható, és amely:

a) civil szervezet (ide nem értve a civil társaságot), vagy

b) olyan egyéb szervezet, amelyre vonatkozóan a közhasznú jogállás megszerzését törvény lehetővé teszi.

Törvény az (1) bekezdéstől eltérően megállapíthatja valamely szervezet közhasznú jogállását.”

Amellett, hogy a jogszabályok szigorú feltételeket határoznak meg arra a szervezetre nézve, amely kéri a közhasznú szervezetté minősítését, számos előnnyel is jár a közhasznú jogállás.

A társasági adóalap meghatározása során a közhasznú civil szervezetek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.) 6. § (1)–(2) bekezdésében és a 9. §-ában foglaltak figyelembevételével járnak el.

A Tao tv. a kedvezményrendszerében külön kezeli a közhasznú besorolást nem kért, illetve nem nyert szervezeteket, és eltérő számítási mód szerint határozza meg a vállalkozási tevékenység kedvezményezett mértékét (az adómentességet) annak függvényében, hogy az adott szervezet az adóévben ingatlanhasznosítás címén szerzett-e jövedelmet.

A közhasznú szervezetnek nem kell megfizetnie az adót, ha a Tao tv. által kedvezményezett bevétele nem haladja meg az összes bevétele 15 százalékát.

Nem kell az adóévben társasági adót fizetnie a közhasznú szervezetnek,

– ha a vállalkozási tevékenységének a bevétele nem haladja meg az összes bevételének a 15 százalékát,

– illetve, ha végez ingatlanhasznosítási tevékenységet is, akkor az abból származó – egyébként alapcél szerinti (közhasznú) tevékenység bevételeként elszámolt – összeget a vállalkozási tevékenységből származó bevétele részének tekintve, az így számított együttes bevétel nem haladja meg az összes bevételének a 15 százalékát.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, milyen, a nem közhasznú szervezetektől eltérő szabályokat határoz meg a közhasznú szervezetekre nézve az Szja tv. és az Áfa tv.!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.