adozona.hu
Társaságiadó-alap 2020 (2. rész): adóelkerülés
//adozona.hu/tarsasagi_ado_innovacios_jarulek/Adoelkerules_JMXASQ
Társaságiadó-alap 2020 (2. rész): adóelkerülés
Tetszik
A 2020. január 1-jétől hatályba lépő jogszabályváltozások a társasági adózás területét sem kerülték el. 2019-ben négy törvény módosította a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényt. Kétrészes cikkünk az adóalapot érintő változásokat mutatja be.
A tőkekivonással összefüggő és az adóelkerülésre vonatkozó előírások a belső piac működését közvetlenül érintő adókikerülési gyakorlatok elleni szabályok megállapításáról szóló 2016/1164 EU tanácsi irányelv (ATAD-irányelv) rendelkezéseinek hazai törvénybe iktatását jelentik. Az ATAD-irányelvben foglalt, ezen két témakörrel kapcsolatos előírások átvételének határideje 2019. december 31., az átültetett szabályozást pedig 2020. január 1-jétől kell alkalmazniuk a tagállamoknak.
Írásunk első részében a tőkekivonásról, a következőkben pedig az adóelkerülésről olvashat.
Adóelkerülés
Az ATAD-irányelv vonatkozó előírása azt hivatott biztosítani, hogy elkerülhető legyen, hogy a gazdasági események, a jogügyletek eltérő jogi minősítése miatt – kapcsolt vállalkozások között, vagy strukturált jogügylet esetén – keletkező különbözet kikerüljön az adóztatás alól. Az eltérő jogi minősítés esetei a Tao tv. 4. § 57. pontja szerint:
a) finanszírozás vagy részesedésszerzés után járó hozam, amelyet a kifizető az adómegállapítási időszakának végét követő legkésőbb 12 hónapon belül a társasági adóalapja, annak megfeleltethető adóalapja (tao-alap) terhére vesz figyelembe, azaz költség, ráfordítás vagy adóalapot csökkent, ugyanakkor a kedvezményezettnél nem része a tao-alapnak és feltételezhető, hogy egy későbbi adómegállapítási időszakban sem lesz az,
b) hibrid gazdálkodó szervezet részére vagy általa, továbbá külföldi telephellyel (telephelyekkel) rendelkező adózó részére harmadik személy által, valamint önálló adóalanyként figyelembe nem vett állandó telephely részére, illetve székhely és a telephely vagy két vagy több telephely között történő kifizetés történik oly módon, hogy az a kifizetőnél a tao-alapban költségként, ráfordításként (adóalap-csökkentésként) kerül figyelembevételre és nem kerül figyelembevételre a kedvezményezett vagy az abban részesedéssel rendelkező személy tao-alapjában,
c) az adózó olyan költséget, ráfordítást számol el, vagy olyan adóalap-csökkentést alkalmaz, amely a belföldi és a külföldi jog eltérő értelmezése miatt az adózónál és egy külföldi személynél is költségként, ráfordításként (adóalap-csökkentésként) kerül elszámolásra a tao-alap meghatározásakor.
Ha ezek bármelyike felmerül, akkor a Tao tv. 16/B §-ában foglaltak szerint kell eljárni.
OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja a részleteket!
A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.
A 2019-es változásokról további cikkeinket itt olvashatja el!
A 2020-as változásokról szóló írásainkat itt találja!
A HVG Adó 2020 különszámában szakértői kommentárokkal, példákkal és törvényekkel segítjük az eligazodást a többször módosított adózási jogszabályokban.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (0)