Bérszámfejtés a gyakorlatban – néhány specialitással

Megosztás Tetszik

Cikksorozatunkban a NEXON által meghirdetett Országos Bérügyviteli Bajnokság 2. fordulójának feladataiból válogatunk, ismertetve azok megoldásait. Jelen írásunkban egy 2023. január 1-je óta teljes munkaidős, határozatlan idejű munkaviszonyban dolgozó munkavállaló 2024. április és május havi bérszámfejtését mutatjuk be.

Szász Attila 2023. január 1-je óta teljes munkaidős munkaviszonyban, anyagmozgató munkakörben (FEOR: 9224) dolgozik a Kincses Sziget Kft.-nél. A munkavállaló munkaszerződése határozatlan idejű.

A nettó járandóságok kifizetése a tárgyhót követő hónap 10. napján átutalással történik.

Kiegészítő információk:

1. A munkavállaló román állampolgár, Magyarországon bejelentett lakóhellyel rendelkezik, és kizárólag a Magyarországon végzett tevékenységéből származik jövedelme.

2. A munkavállaló általános munkarendben dolgozik, hétfőtől péntekig 7:00–15:00 óráig, a munkaközi szünet része a munkaidőnek.

3. A munkavállaló munkaszerződés szerinti alapbére bruttó 400 000 Ft/hó.

4. A munkáltatóhoz 2023. február 12-én, az illetékes hatóságtól érkezett igazolás szerint a munkaerőpiacra lépők utáni kedvezményezett foglalkoztatás kezdete: 2022. 06. 01. A munkáltató a hatályos jogszabály alapján a lehető legmagasabb kedvezményt érvényesíti a szociális hozzájárulási adóból.

5. A munkavállaló 2024. április 22-től 2024. április 25-ig saját jogán keresőképtelen volt. Keresőképes 2024. április 26-án. A munkavállaló a keresőképtelenségről szóló orvosi igazolást leadta a munkáltatónak.

6. A munkáltató a munkavállaló 2023. évi szabadságát teljes egészében kiadta, nincs 2024. évre áthozott szabadsága.

7. A munkavállaló a 2024. évben az alábbi napokon volt szabadságon:

» január 2-től január 5-ig,

» március 13-tól március 18-ig.

8. A munkáltató a munkavállalónak 2024. április 13-ára és április 20-ára 7:00–15:00 óráig rendkívüli munkavégzést rendelt el, a munkavállaló teljesítette az elrendelt túlórát. A munkáltató a munkavállalóknak másik pihenőnapot nem biztosít.

9. A munkavállalónak saját háztartásban nevelt egy gyermeke van, a gyermek 2024. május 8-án töltötte be a 3. életévét. A gyermekre tekintettel megállapított gyermekgondozást segítő ellátást a gyermek édesanyja kapja. A munkavállaló 2024. április 2-től április 5-ig szülői szabadságon volt.

10. A munkavállaló belépésekor kitöltötte a gyermek utáni pótszabadság nyilatkozatot. A nyilatkozat 2023-tól visszavonásig érvényes.

11. A munkavállaló év elején a munkáltatónak leadott, szabályos adóelőleg-nyilatkozatban kérte gyermekére tekintettel a családi kedvezmény érvényesítését.

12. A munkavállaló a személyijövedelemadó-kedvezmények igénybevételéről a munkáltatónak további nyilatkozatot nem adott le.

13. A munkáltató megtéríti a munkavállalók munkába járására használt vármegyebérlet 100%-át. A munkavállaló lakóhelye Hódmezővásárhely, munkavégzési helye Szeged. A munkavállaló az április hónapban elektronikus úton, papírra ki nem nyomtatható módon megváltott teljes árú Csongrád-Csanád vármegyebérletről kiállított, a munkáltató nevére szóló elektronikus számlát és a számlához kiállított igazolást 2024. április 15-én leadta, a költségtérítés az április havi munkabérrel együtt került kifizetésre. A bérlet érvényessége 2024. május 3.

14. A munkavállaló 1999. augusztus 6-án született.

15. A munkáltató a munkavállalókat megillető havi munkabér arányos részének és a távolléti díj alapbér részének elszámolásánál a hétköznapra eső munkaszüneti napot nem veszi figyelembe az osztószám megállapításakor (a munkaszüneti nap nem része az osztószámnak).

16. A munkáltató és a munkavállaló – a munkavállaló kezdeményezésére – megállapodtak a munkaviszony közös megegyezéssel való megszüntetésében. A munkaviszony megszűnésének napja 2024. május 3.

17. A munkavállaló a munkaviszony utolsó napjáig a fent megadott távolléteken kívül minden munkanapját ledolgozta.

18. A munkavállalókat pótlékátalány és teljesítménybér nem illeti meg.

19. A kft. nem tartozik kollektív szerződés hatálya alá.

20. A kft. nem tartozik a kisvállalati adó hatálya alá.

21. A kft. nem tb-kifizetőhely.

A megadott kiegészítő információk alapján a következőképpen kell elvégezni a munkavállaló 2024. április és május havi bérszámfejtését.

A megoldás során az alábbi kérdéskörre kellett kiemelt figyelmet fordítani:

„Mennyi a munkavállaló április havi rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésére elszámolt jövedelmének teljes összege (alapbér + bérpótlék)”?

A helyes összeg meghatározásánál (74 877 forint) az Mt. 143. § (1)–(4) bekezdéseit kell alapul venni:

"(1) A munkavállalót a (2)–(5) bekezdés szerinti ellenérték a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg.

(2) A munkavállalónak ötven százalék bérpótlék vagy – munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján – szabadidő jár

a) a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben,

b) a munkaidőkereten felül vagy

c) az elszámolási időszakon felül végzett munka esetén.

(3) A szabadidő nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő vagy a végzett munka tartamánál és erre az alapbér arányos része jár.

(4) A munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén száz százalék bérpótlék jár. A bérpótlék mértéke ötven százalék, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít."

A rendkívüli munkavégzésre elszámolt jövedelem: 38 095 + 36 782 = 74 877 Ft.

Túlóra alapbér része: 400 000 / 168 * 8 * 2 = 38 095 Ft.

Túlóra bérpótlék része: 400 000/ 174 * 8 * 100% * 2 = 36 782 Ft.

Az egyes összegek meghatározásánál tehát abból kell kiindulni, hogy az elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén a munkavállalót alapbér és száz százalék bérpótlék is megilleti, mivel a leírás szerint a munkavállaló a rendkívüli munkavégzésre tekintettel másik pihenőnapot nem kapott.

A munkavállalót a bérpótlék a rendes munkaidőre járó munkabéren felül illeti meg. A rendes munkaidőre járó munkabért, legyen szó a rendes, beosztás szerinti vagy a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésről, az általános szabályok szerint kell elszámolni. A havi alapbér összegét el kell osztani – az Mt. 136. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint – a hónapban irányadó általános munkarend szerinti munkanapok számának és a munkaszerződésben meghatározott napi munkaidőnek a szorzatával:

Mt. 136. § (3) "A havi alapbér meghatározott időszakra járó részének számításánál a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét szorozni kell az adott időszakra eső általános munkarend szerinti teljesítendő órák számával."

Így kapjuk meg a rendes munkaidő egy órájára jutó alapbért és ezt kell felszorozni a rendkívüli munkaidőben teljesített munkaórák számával, ez lesz a túlóra alapbér része.

Adódik a felvetés, hogy egyes bérprogramok – havibéres dolgozó esetén – a túlóraalapot és a pótlékot is 174-gyel osztják.

Megjegyzendő, hogy a fenti példa nem tartalmazott információt arra vonatkozóan, hogy a felek megállapodtak eltérő számítási mód alkalmazásáról. Viszont a jogszabály nem tiltja, hogy a munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződésben megállapodjon a havi alapbér időarányos részének általánostól eltérő számítási módjáról, de az eltérő számítási móddal csak a munkavállaló javára lehet eltérni az Mt. 43. § (1) bekezdése alapján:

„A munkaszerződés – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a Második Részben foglaltaktól, valamint munkaviszonyra vonatkozó szabálytól a munkavállaló javára eltérhet”.

Éppen ezért egyes bérprogramok az osztószámokat az ügyfél által paraméterezhető adatnak tekintik.

A tartalom a NEXON Kft. megbízásából készült (szerző: dr. Henczi Lajos c. egyetemi tanár). A cikk létrehozásában az Adózóna.hu szakértői nem működtek közre.