adozona.hu
Tudnivalók a szakképzési munkaszerződésről
//adozona.hu/tamogatott_tartalom/Tudnivalok_a_szakkepzesi_munkaszerzodesrol_HGYJF5
Tudnivalók a szakképzési munkaszerződésről
Április 19-én vette kezdetét az Országos Bérügyviteli Bajnokság, amelyet – a BGE, az MKIK és a NAV mentorálásával – 12. alkalommal hirdetett meg a NEXON 2024-ben. Újabb cikksorozatunkban a bajnokság 2. fordulójának feladataiból válogatunk, ismertetve azok megoldásait. Jelen írásunkban a szakképzési munkaszerződéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat ismertetjük.
Ha egy felnőtt munkavállaló arra az elhatározásra jut, hogy megszerzi a szakmajegyzékben meghatározott valamelyik szakmát a meglévő mellé, akkor ezt szakmai oktatás keretei között minden további nélkül megteheti. (Ráadásul az állam az első kettő szakma megszerzését – a jogszabályi feltételek betartása mellett – ingyenesen biztosítja.)
A tanulni szándékozó felnőttnek – felnőttképzési jogviszony keretében szervezett szakmai oktatás keretében – arra kell felkészülnie, hogy a választott szakmára történő oktatás – a képzési és kimeneti követelmények alapján – két részből áll:
a) ágazati alapoktatásból és
b) szakirányú oktatásból.
Csökkentett időtartam
A tanulási motiváció fenntartását nagymértékben támogatja, hogy a felnőttképzési jogviszony keretében szervezett szakmai oktatás képzési útja rövidebb, mint a tanulói jogviszonyban szervezett szakmai oktatásé, azaz nem hároméves szakképző iskolai vagy ötéves technikumi képzést jelent.
A felnőttképzési jogviszony keretében szervezett szakmai oktatásban a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (Szkt.) lehetővé teszi, hogy szakképző intézmény
a) a szakmai oktatás időtartamát legfeljebb a negyedére,
b) a kötelező foglalkozások számát pedig legfeljebb a tanulói jogviszonyban szervezett szakmai oktatás kötelező foglalkozásai számának negyven százalékáig
mérsékelje.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy új szakma – átlagosan – 12–15 hónapon belül megszerezhető.
Az ágazati alapoktatás
Az ágazati alapvizsgával záruló ágazati alapoktatás magában foglalja az adott ágazat közös szakmai tartalmait, amelyet kizárólag szakképző intézményben lehet megszervezni.
A szakirányú oktatás
A szakirányú oktatásnak az a célja, hogy a képzésben részt vevő személy számára biztosítsa a szakma keretében ellátandó munkatevékenységekhez szükséges ismeretek és készségek elsajátítását, képessé tegye azok gyakorlatban történő alkalmazására, és felkészítse a képzésben részt vevő személyt a szakmai vizsgára.
Részvétel a szakirányú oktatásban
A szakirányú oktatásban való részvételt, amely kötelező, kétféle módon teljesítheti a képzésben részt vevő személy:
a) a szakképző intézményben vagy
b) szakképzési munkaszerződéssel a duális képzőhelyen, amely speciális esetben lehet a saját foglalkoztatója is.
A szakirányú oktatás rendje
A szakirányú oktatás
a) a tanítási évben teljesítendő oktatásból és a tanítási éven kívüli egybefüggő gyakorlatból vagy
b) a szakképzési munkaszerződés hatálya alatt teljesítendő oktatásból és gyakorlatból
áll.
Ha a munkavállaló úgy dönt, hogy saját munkahelyén kíván szakirányú oktatásban részt venni, erre van lehetősége, mert a jogalkotó szándéka szerint [Szkt. 80. § (1)] a szakirányú oktatást a duális képzőhely is megszervezheti, ha biztosítani tudja az oktatás megszervezésének és folytatásának személyi és tárgyi feltételeit.
Szakirányú oktatás teljesítése saját foglalkoztatónál
A szakképzési törvény 90/A § (1) bekezdése szerint: „Ha a képzésben részt vevő személy a szakmai oktatásban párhuzamosan fennálló, foglalkoztatásra irányuló jogviszonya mellett vesz részt, és ezen jogviszonyában az őt foglalkoztató tevékenysége kapcsolódik az adott szakma ágazatához, a szakirányú oktatás az őt foglalkoztatónál is teljesíthető. Ebben az esetben a szakirányú oktatás időtartamára a felek – választásuk szerint –
a) szakképzési munkaszerződést kötnek, ha annak feltételei egyébként fennállnak, vagy
b) a képzésben részt vevő személy meglévő munkaszerződését, illetve kinevezését módosítják”.
Szakképzési munkaszerződés kötése
Előfordulhat tehát olyan eset, amikor a munkaadó és munkavállaló úgy dönt, hogy – a fennálló, foglalkoztatásra irányuló jogviszony mellett – szakképzési munkaszerződést is kötnek például a következő módon:
"2024. március 1-jétől a heti 40 órában foglalkoztatott munkavállaló munkaideje megosztásra kerül: heti 30 órában az eredeti munkaköréhez tartozó feladatait látja el, heti 10 órában viszont szakképzési munkaszerződés alapján az eredeti szakmájához kapcsolódó szakképzésben vesz részt. Ebből kifolyólag 2024. március 1-jétől 2 db biztosítotti bejelentőt kell beadnia a munkáltatónak."
Szakképzési munkaszerződés
A szakképzési munkaszerződéssel a képzésben részt vevő személy és a duális képzőhely között munkaviszony jön létre. A szakképzési munkaszerződéssel a képzésben részt vevő személy elfogadja a szakirányú oktatásban való részvétel feltételeit, és kötelezettséget vállal a duális képzőhely irányítása szerint a szakirányú oktatásban való részvételre, a duális képzőhely pedig vállalja képzésben részt vevő személy szakirányú oktatáson való foglalkoztatását és oktatását, továbbá kötelezettséget vállal a képzésben részt vevő személy számára a törvényben meghatározott juttatások nyújtására.
A szakképzési munkaszerződést, annak módosítását és felmondását írásba kell foglalni.
A szakképzési munkaszerződés tartalmát a felek közös megegyezéssel módosíthatják.
Bejelentési kötelezettség
Felvetődik a kérdés, hogy azokban az esetekben, amikor két munkaviszony jön létre (hisz a szakképzési munkaszerződéssel is munkaviszonyt hozunk létre), akkor van-e tennivalója, van-e bejelentési kötelezettsége a munkaadónak. A fenti példa szerinti esetben a munkavállaló kötelező óraszáma megváltozott az eredeti munkaviszonyában, és emellett köt vele a munkáltató külön szakképzési munkaszerződést.
A „Kitöltési útmutató a 24T1041 jelű adatlaphoz – Bejelentő és változásbejelentő lap” c. dokumentum szerint az aktuális foglalkoztatással kapcsolatos adatokat a T1041 adatlapon jelentik be a kifizetők és foglalkoztatók a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz.
„Változásbejelentéskor egy korábban bejelentett biztosítási jogviszonyban megváltozik valamilyen jellemző adat, például a heti munkaidő 40 óráról 30 órára csökken, más lesz a munkakör, szünetel vagy lezárul a jogviszony. A törvényi kötelezettség akkor teljesül, ha a kitöltött ’T1041-es adatlapot benyújtják a NAV-hoz”.
A szóban forgó esetben a munkáltató a képzésben részt vevő személy meglévő munkaszerződését módosítja, ráadásul egy másik munkaszerződést is köt, ezért a szakképzési munkaszerződés vonatkozásában a T1041-et 1131 jogviszonykóddal, míg az eredeti jogviszonyban beadott T1041-re a megváltozott munkaóra száma miatt változásbejelentést kell benyújtania a munkáltatónak.
A két bejelentésben minden adat azonos lesz, kivéve a biztosítási jogviszony kezdetét (eredeti munkaviszony például 2000. 01. 01., míg a szakképzési munkaszerződés 2024. 03. 01.).
A tartalom a NEXON Kft. megbízásából készült (szerző: dr. Henczi Lajos c. egyetemi tanár). A cikk létrehozásában az Adózóna.hu szakértői nem működtek közre.
Hozzászólások (0)