30 év alatti anyák kedvezménye, sérelemdíj, öpt-számlákon felhalmozott összeg lakáscélú felhasználása – igaz vagy hamis?

Megosztás Tetszik

Április 20. és május 19. között zajlott a NEXON által – 2025-ben 14. alkalommal – meghirdetett Országos Bérügyviteli Bajnokság első fordulója. Cikksorozatunkban a feladatokból válogatunk, ismertetve azok megoldásait. Az alábbi feladatsor – többek között – a 30 év alatti anyák kedvezménye, a sérelemdíj, az önkéntes nyugdíjpénztári számlákon felhalmozott összeg lakáscélú felhasználása, valamint a végkielégítés témakörét érinti.

Igaz vagy hamis az állítás?

* Versenyzői észrevétel:

Az önkéntes pénztári tagok az egyéni számlájukon felhalmozott megtakarításukat adómentesen felhasználhatják a törvényben meghatározott célokra.

A válasz hamis, mivel kizárólagosan a 2024. szeptember 30-án nyilvántartott egyenleg használható fel otthonfelújításra. Az azt követően befizetett összegeket nem, így a feladat ebben a megfogalmazásban ezzel a válasszal hibás.

Versenyzői észrevétel:

Az állítás ebben a megfogalmazásban csak részben igaz, mert nem a teljes felhalmozott megtakarítást, hanem az Öpt. 74. § (8) bekezdése szerint a 2024. szeptember 30-án fennálló pénztártagi egyenleget lehet felhasználni otthonfelújítási célra.

Versenyzői észrevétel:

A 2024. 09. 30-ai pénzártagi egyenleg nem egyenlő az egyéni számlán felhalmozott megtakarítással.

[Az (1) bekezdés szerinti támogatás összege nem haladhatja meg a 2024. szeptember 30-án fennálló pénztártagi egyenleget. A pénztár az elszámolás során a pénztártag egyenlege tekintetében először a tőkerész terhére köteles elszámolni, azzal, hogy a legutoljára elszámolt tőkerészből visszafelé kell elszámolni, ezt követően terhelhető a hozamrész.]

Válasz:

A versenyzői észrevételeket el kell fogadni, valóban akkor lett volna 100 százalékig igaz az állítás, ha a 2024. szeptember 30-ai dátum is belekerül.

** Versenyzői észrevétel:

"Kíváncsi vagyok, hogy mit nem vettem észre. Akárhogy számoltam, végkielégítés szempontjából 6 év munkaviszonya volt, és az 2 hónapra jogosít."

Válasz:

Azért hamis az állítás, mert a végkielégítés mértéke nem a munkabér, hanem a távolléti díj összege. Az Mt. alapján tehát

77. § (3) A végkielégítés mértéke

a) legalább három év esetén egyhavi,

b) legalább öt év esetén kéthavi,

c) legalább tíz év esetén háromhavi,

d) legalább tizenöt év esetén négyhavi,

e) legalább húsz év esetén öthavi,

f) legalább huszonöt év esetén hathavi távolléti díj összege.

*** Versenyzői észrevétel:

A kérdés megfogalmazása ebből a szempontból pontatlan, így nem eldönthető az adómentesség. A törvény nem a beruházónak, hanem a fenntartónak biztosítja az adómentességet. Attól még, hogy a kifizető saját beruházásban létrehoz egy sportlétesítményt, még nem biztos, hogy ő lesz a fenntartó is. Ha ő is lesz a fenntartó, abban az esetben helyes csak a megoldókulcs válasza, ha viszont a fenntartást más kifizető végzi, abban az esetben ez a válasz hamis.

Hivatkozott jogszabályhely:

Az Szja tv. 1. számú melléklet 8. pont 8.7. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes:)

„8.7. az a szolgáltatás, amelyet

a) a kifizető az általa fenntartott vagy használt sportlétesítményben szervezett sportrendezvényen nyújt (kivéve az utazást, az elszállásolást),

b) a sportszervezet, országos sportági szakszövetség a versenysport, diáksport érdekében szervezett edzés vagy verseny – vele munkaviszonyban, megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban nem álló – résztvevőjének az edzési vagy versenyfeladathoz tartozó utazás, szállás és étkezési szolgáltatás révén juttat, azzal hogy a sportoló 30 napnál hosszabb folyamatos elszállásolására (így különösen szállodai elhelyezésére) csak akkor lehet e rendelkezést alkalmazni, ha az az olimpiai játékokon, a világbajnokságon, az Európa-bajnokságon, a speciális világjátékokon vagy a Heraklész program keretében való versenyzést, illetve az arra történő közvetlen felkészülést szolgálja;

c) a kifizető az általa fenntartott sportolási célú létesítmény és az abban elhelyezett sporteszközök ingyenes vagy kedvezményes használatának biztosítása útján juttat;”

2. észrevétel:

A saját beruházásban létrehozott sportlétesítmény miért jelenti azt, hogy most is én tartom fent? [c) a kifizető az általa fenntartott sportolási célú létesítmény és az abban elhelyezett sporteszközök ingyenes vagy kedvezményes használatának biztosítása útján juttat;].

Válasz:

Az állítás megfogalmazása az észrevételek alapján nem volt teljesen egyértelmű, de kikövetkeztethető volt a jó megoldás.

Az állítás központjában az áll, hogy a munkáltató által épített és fenntartott sportlétesítményben nyújtott sportolási lehetőség számít kizárólag adómentesnek. Tehát, ha a munkáltató bérel egy sportpályát és ott biztosítja a munkavállalói részére a sportolási lehetőséget, akkor ez a juttatás már nem számít adómentesnek. Ugyanakkor az esélyegyenlőség miatt mindkét válasz elfogadható.

A tartalom a NEXON Kft. megbízásából készült (szerkesztő: Nagy István Ferenc oktatási igazgató, NEXON). A cikk létrehozásában az Adózóna.hu szakértői nem működtek közre.