Kivás munkáltató, szabadság kiadása, ekho, munkaviszony megszüntetése, őstermelők – melyik válasz helyes?

a) Ha egy munkavállaló bruttó munkabére nem éri el a minimálbér 30%-át, és ezért a munkáltató köteles a járulékfizetési alsó határ után teljesíteni a társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettséget, akkor a kiva alapja szintén a minimálbér 30%-a lesz.

b) Mivel a kisvállalati adó alanya mentesül a szociális hozzájárulási adó bevallása és megfizetése alól, ezért a szakirányú oktatás és a duális képzés adókedvezményét sem tudja érvényesíteni.

c) Mivel az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott munkavállalók után fizetendő közteher szociális hozzájárulási adónak minősül, ezért a kisvállalatiadó-alany munkáltatónak nem kell a közterhet megfizetnie.

d) A magánszemély osztalékjövedelmét terhelő szociális hozzájárulási adó felső határának meghatározása során nem vehető figyelembe a kiva hatálya alá tartozó munkáltató által fizetett munkabér összege.

e) A munkavállalótól levont szakszervezeti tagdíj a kisvállalati adó alapját képezi.

f) A kiva hatálya alá tartozó munkáltatónak az általa juttatott, 100 000 Ft összegű, béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatás után 17 700 Ft szja-t és 10 000 Ft kivát kell fizetnie.

Katv. 20. § (2) bek) a) és d) pontja

Tbj. 27. § (1) bek. a) pontja

Szocho tv. 1. § (1) bek., 2. § (2) bek., 17/A § (4) bek.

NAV 2020/9. Adózási kérdés

a) A munkavállalót nem illeti meg szabadság a keresőképtelenség harminc napot meghaladó tartamára.

b) A munkáltató 2025. május 20-án szabadságot rendelhet el munkavállalója számára 2025. június 2. és 3. napjára.

c) Nagy Zoltán 2025. március 01. napjától áll munkaviszonyban jelenlegi munkáltatójával. A munkáltató 2025-ben hét munkanap szabadságot – a munkaviszony első három hónapját kivéve – legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni.

d) Ha a munkáltató 2024-ben a munkavállalót megillető 20 munkanap alap- és 5 munkanap életkor szerinti pótszabadságából csak 14 munkanap alapszabadságot adott ki, akkor a munkavállaló az ezen, részére ki nem adott napokból már csak 5 munkanap életkor szerinti pótszabadság igénybevételére lesz jogosult 2025-ben.

e) Munkaidő-beosztás hiányában a szabadságot az általános munkarend és a napi munkaidő figyelembevételével kell kiadni.

f) A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek esetén a szülői szabadság kiadását legfeljebb hatvan nappal elhalaszthatja.

a) A kifizetőnek az ekhoalap után 13% ekhót kell fizetnie.

b) A fizetendő ekho mértéke 9,5%, ha a magánszemély az adóév során legalább 183 napot meghaladóan saját jogú nyugdíjasnak minősül.

c) A jogszerűen ekhoalapként figyelembe vett bevétel után megfizetett ekho kiváltja a személyi jövedelemadót, a Tbj.-ben meghatározott biztosítottat terhelő társadalombiztosítási járulékot és a kifizetőt terhelő szociális hozzájárulási adót.

d) Az ekho szabályai szerint adózó bevétel nem vehető figyelembe a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások számítása során.

e) Egy zenész az euróban megszerzett bevételére is alkalmazhatja az ekho szerinti adózást.

f) Az ekho jogosulatlan választása esetén a magánszemélyt terhelő különadó szociális hozzájárulási adónak minősül.

Ekho tv. 3. § (2) bek., 4. § (2) bek., 8. §, 9. § (2) bek. 12/A. §

a) Ha a munkavállaló a határozatlan idejű munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, köteles a munkáltatói felmondás esetén rá irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeg megfizetésére.

b) Ha a munkavállaló a határozott idejű munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, köteles a határozott időből még hátralévő időre járó, de legfeljebb tizenkét havi távolléti díjnak megfelelő összeg megfizetésére.

c) A jogellenes munkaviszony-megszüntetésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a munkavállaló a munkakörét nem az előírt rendben adta át.

d) Abban az esetben, ha a várandós munkavállaló munkaviszonyát a munkáltató felmondással jogellenesen szüntette meg, a bíróság helyreállítja a munkaviszonyt a munkavállaló kérelmére.

e) A munkavállaló kérelmére a bíróság helyreállítja a munkaviszonyt abban az esetben, ha munkavállaló a munkaviszony közös megegyezésre irányuló saját jognyilatkozatát sikerrel támadta meg.

a) A mezőgazdasági őstermelő az őstermelői bevételéből átalányadózással, tételes költségelszámolással vagy 10%-os költséghányad alkalmazásával állapíthatja meg jövedelemét.

b) A mezőgazdasági őstermelő az átalányadózást akkor alkalmazhatja, ha az e tevékenységéből származó bevétele az adóévben nem haladja meg az éves minimálbér tizennyolcszorosát.

c) Ha a mezőgazdasági őstermelő őstermelői tevékenységből származó bevétele meghaladja az éves minimálbér 50%-át, akkor a teljes jövedelmet figyelembe véve kell a jövedelmet meghatározni.

d) Ha a mezőgazdasági őstermelő bevétele nem haladja meg az éves minimálbér felét, akkor azt nem kell bevallania.

e) Ha a mezőgazdasági őstermelő őstermelői tevékenységből származó 2024-es bevétele támogatások nélkül 15 millió volt, akkor a társadalombiztosítási járulékot 2025-ben a minimálbér 92%-a után kell megfizetnie.

f) A mezőgazdasági őstermelőnek nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt táppénzben részesül. – helyes válasz megjelölése esetén 1 pont jár

Szja tv. 50. § (2) bek.

Tbj. 41. § (1)–(2) és (6) bek.