Adó és illeték tagi kölcsön engedményezésénél, elengedésénél

Megosztás Tetszik

Tagi kölcsön engedményezésével és elengedésével összefüggő adó- és illetékterhekről érdeklődött olvasónk. Kérdéseire Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Kérdéseire a következő választ adom:

a) A magánszemélynek akkor van adóköteles jövedelme és szja-kötelezettsége, ha az engedményezés ellenérték ellenében történt és a kapott ellenérték meghaladja a követelés értékét. A magánszemélynél illetékkötelezettség nem merül fel, hiszen nem ő a vagyonszerző.

b) Ha a magánszemély által történő engedményezés ellenérték nélkül történik, akkor a másik társaságnak az Szt. 77. § (4) bekezdés c) pont alapján halasztott bevételként kell elszámolni a térítés nélkül – visszaadási kötelezettség nélkül – átvett, részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő eszköz (követelés) piaci – illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti – értékét, amelyből az Szt. 77. § (4a) bekezdés szerint egyéb bevételként kell kimutatni a halasztott bevételként elszámolt, időbelileg elhatárolt összegből az Szt. 45. § (2) bekezdése szerint a kapcsolódó költségek, ráfordítások ellentételezésére megszüntetett összeget. Tekintettel arra, hogy ez esetben a bevétel és a ráfordítás azonos összegű, társaságiadó-alap a másik társaságnál nem keletkezik.

Az Itv. 102. § (1) bekezdés d) pont szerint a követelés ingyenes szerzése vagyoni értékű jog. Az Itv. 2. § (2) bekezdése szerint ajándékozási illetéknek tárgyát képezi a vagyoni értékű jogról ingyen történő lemondás. Tehát a tagikölcsön-követelés elengedése – a vagyoni értékű jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás alapján – a másik társaságnál illetékköteles. Nincs illetékkötelezettség akkor, ha az engedményezés ellenérték ellenében történik. Nincs illetékkötelezettség a másik társaságnál amikor a kft. követelését elengedi, hiszen ekkor nem ő a vagyonszerző.

Ha a másik társaság elengedi a kft.-vel szemben fennálló, behajthatatlannak nem minősülő követelését, akkor az elszámolt ráfordítás – a Tao 8. § (1) bekezdés h/2. pont alapján – növeli a társasági adó alapját, ha a két társaság kapcsolt vállalkozásnak minősül.

c) Ha a másik társaság elengedi a kft. kötelezettségét, akkor a kft.-nek a kötelezettség piaci értékét el kell számolni egyéb bevételként az Szt. 77. § (3) bekezdés l) pont alapján, illetve az Szt. 77. § (4) bekezdés a) pont alapján. Az utóbbi esetben az elengedett kötelezettség összegét halasztott bevételként időbelileg el kell határolni akkor, ha az részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő beszerzett eszközhöz kapcsolódik. Az elhatárolható összeg legfeljebb az elengedett kötelezettséghez kapcsolódóan beszerzett eszköz könyv szerinti értékének összegével egyezhet meg. Az Szt. 77. § (4a) bekezdés szerint egyéb bevételként kell kimutatni a halasztott bevételként elszámolt, időbelileg elhatárolt összegből az Szt. 45. § (2) bekezdése szerint a kapcsolódó költségek, ráfordítások ellentételezésére megszüntetett összeget. A bevételként elszámolt összeg a Kft-nél növelheti az eredményt és a társasági adóalapot.

A kft.-nél az Itv. 17. § (1) bekezdés n) pont alapján nem keletkezik illetékkötelezettség, tekintettel arra, hogy követelés gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozás útján történő megszerzése (ideértve a követelés-elengedést és a tartozásátvállalást is) mentes az ajándékozási illeték alól.