hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Szemüveg munkáltatói támogatása monitor előtti munkavégzésnél

  • adozona.hu

Olvasónk a következőket kérdezte: Azt a munkavállalót, akinek szemüvegre van szüksége és napi 8 órában monitor előtt dolgozik, mennyiben kötelessége a munkáltatónak támogatnia a szemüveg finanszírozásában? Egyáltalán kötelessége-e a munkáltatónak a szemüveg finanszírozása, és ha igen, akkor milyen mértékben? A kérdésekre Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A munkavédelemről szóló törvény (Mvt.) a munkáltatók felelősségi körébe utalja a munkavállalók egészségének védelmét, kötelezően előírja az ezzel összefüggő költségek viselését, a személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja-törvény) pedig több kedvező rendelkezéssel segíti elő e kötelezettség teljesítését.

Az Mvt. felhatalmazása alapján kiadott 50/1999. EüM rendelet külön szabályozza a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeit. Előírja, hogy a munkáltató köteles a foglalkozás-egészségügyi orvosnál kezdeményezni a munkavállaló szem- és látásvizsgálatának elvégzését, ha a munkavállalónak olyan látási panasza jelentkezik, amely a képernyő előtti munkavégzéssel hozható összefüggésbe.

Az szja-törvény 1. sz. melléklet 8.8. pontja értelmében a jogszabály által előírt használatra tekintettel juttatott védőeszköz adómentes.

A rendelet alapján többek között, ha a munkavállalót olyan munkakörben foglalkoztatják,

– amely a munkavállaló napi munkaidejéből legalább négy órában képernyős eszköz használatát igényli, ideértve a képernyő figyelésével végzett munkát is,

– ahol a munka végzése során váltakozva kell a különböző távolságban lévő pontokra (például iratokra, ügyfelekre) fókuszálnia,

– és a munkavállaló által egyébként használt szemüveg a képernyő előtti ilyen munkavégzéshez nem megfelelő,
a munkáltatónak kötelezően biztosítania kell a minimálisan szükséges, a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveget, azaz a szemészeti szakvizsgálat eredményeként meghatározott szemüveglencsét, és ennek a lencsének a rendeltetésszerű használatához szükséges keretet.

Képernyős eszköznek minősül a számjegy-, betű-, grafikus képsorokat képernyőn megjelenítő készülék, függetlenül az alkalmazott megjelenítési folyamattól.

Tehát azok számára, akik a képernyőt a munkavégzés során nem látják élesen, kötelező olyan szemüveget biztosítani, amely a szemlencse töréshibáját is korrigálja. A rendelet szerint a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg a szemüveglencse, és ennek a lencsének a rendeltetésszerű használatához szükséges keret, ide nem értve a munkavállaló által a képernyő előtti munkavégzéstől függetlenül egyébként is használt szemüveget vagy kontaktlencsét. Mivel a szemüveglencse dioptriafüggő, és így az ára változó, az adómentes összegre nincs előírt értékhatár.

Az említett rendelet hatálya ugyanakkor nem terjed ki

– a járművek, munkagépek vezető-, illetve kezelőfülkéiben, a szállítóeszközökön lévő számítógépes rendszereket,

– az elsősorban közhasználatra szánt számítógépes rendszereket,

– a munkahelyen nem tartósan használt hordozható rendszereket,

– a számológépeket, a pénztárgépeket és a kisméretű, adatokat vagy mérési eredményeket mutató képernyővel ellátott egyéb készülékeket

– az „ablakos írógépek” elnevezésű, hagyományos típusú elektromos, elektronikus írógépeket
működtető (használó) munkáltatóra és munkavállalóra.

A szemüveg juttatása történhet úgy, hogy azt a munkáltató veszi meg, vagy úgy, hogy a munkavállaló a munkáltató nevére szóló számlával veszi meg, majd a számla alapján számol el a munkáltatóval.

Mivel a szemüveg elkészíttetése értelemszerűen a munkavállaló feladata, annak költségét a munkáltató általában utólag téríti meg számla ellenében a munkavállaló részére. Jó tudni, hogy számlának feltétlenül a munkáltató nevére kell szólnia. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a számla kiegyenlítése vagy a munkáltató átutalásával, vagy készpénzfizetéssel történhet. Ha például a munkavállalónak az utólagos megtérítésig nem áll rendelkezésére a szükséges pénzösszeg, nincs akadálya, hogy azt a munkáltató előzetesen biztosítsa számára a nevére kiállított számlával történő elszámolási kötelezettséggel.

A munkajogi előírásokba ütközik az, ha kötelező előírás ellenére a munkáltató nem hajlandó, vagy csak részben hajlandó finanszírozni a szemüveg-juttatást. Előfordul például, hogy ezt a juttatást cafeteria keretében önkéntes egészségpénztári hozzájárulás vállalásával helyettesítik, arra hivatkozással, hogy abból bármilyen (nem csak a minimálisan szükséges) szemüveget is lehet vásárolni. Ez azon túl, hogy ütközik az 50/1999. EüM rendelet kötelező előírásaival, az egyenlő elbánás követelményét is sérti, hiszen aki kénytelen szemüvegre felhasználni a cafeteria-keretét, kiszorulhat például a SZÉP-kártya támogatás választási lehetőségéből.

 

 

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Jegyzett tőke leszállítása

Pölöskei Pálné

adószakértő

Végelszámolás, vagyonfelosztás

Gyüre Ferenc

adótanácsadó

Illeték és adófizetés

Gyüre Ferenc

adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 december
H K Sze Cs P Sz V
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink