Szemüveg munkáltatói támogatása monitor előtti munkavégzésnél

Megosztás Tetszik

Olvasónk a következőket kérdezte: Azt a munkavállalót, akinek szemüvegre van szüksége és napi 8 órában monitor előtt dolgozik, mennyiben kötelessége a munkáltatónak támogatnia a szemüveg finanszírozásában? Egyáltalán kötelessége-e a munkáltatónak a szemüveg finanszírozása, és ha igen, akkor milyen mértékben? A kérdésekre Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.

A munkavédelemről szóló törvény (Mvt.) a munkáltatók felelősségi körébe utalja a munkavállalók egészségének védelmét, kötelezően előírja az ezzel összefüggő költségek viselését, a személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja-törvény) pedig több kedvező rendelkezéssel segíti elő e kötelezettség teljesítését.

Az Mvt. felhatalmazása alapján kiadott 50/1999. EüM rendelet külön szabályozza a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeit. Előírja, hogy a munkáltató köteles a foglalkozás-egészségügyi orvosnál kezdeményezni a munkavállaló szem- és látásvizsgálatának elvégzését, ha a munkavállalónak olyan látási panasza jelentkezik, amely a képernyő előtti munkavégzéssel hozható összefüggésbe.

Az szja-törvény 1. sz. melléklet 8.8. pontja értelmében a jogszabály által előírt használatra tekintettel juttatott védőeszköz adómentes.

A rendelet alapján többek között, ha a munkavállalót olyan munkakörben foglalkoztatják,

– amely a munkavállaló napi munkaidejéből legalább négy órában képernyős eszköz használatát igényli, ideértve a képernyő figyelésével végzett munkát is,

– ahol a munka végzése során váltakozva kell a különböző távolságban lévő pontokra (például iratokra, ügyfelekre) fókuszálnia,

– és a munkavállaló által egyébként használt szemüveg a képernyő előtti ilyen munkavégzéshez nem megfelelő,
a munkáltatónak kötelezően biztosítania kell a minimálisan szükséges, a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveget, azaz a szemészeti szakvizsgálat eredményeként meghatározott szemüveglencsét, és ennek a lencsének a rendeltetésszerű használatához szükséges keretet.

Képernyős eszköznek minősül a számjegy-, betű-, grafikus képsorokat képernyőn megjelenítő készülék, függetlenül az alkalmazott megjelenítési folyamattól.

Tehát azok számára, akik a képernyőt a munkavégzés során nem látják élesen, kötelező olyan szemüveget biztosítani, amely a szemlencse töréshibáját is korrigálja. A rendelet szerint a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg a szemüveglencse, és ennek a lencsének a rendeltetésszerű használatához szükséges keret, ide nem értve a munkavállaló által a képernyő előtti munkavégzéstől függetlenül egyébként is használt szemüveget vagy kontaktlencsét. Mivel a szemüveglencse dioptriafüggő, és így az ára változó, az adómentes összegre nincs előírt értékhatár.

Az említett rendelet hatálya ugyanakkor nem terjed ki

– a járművek, munkagépek vezető-, illetve kezelőfülkéiben, a szállítóeszközökön lévő számítógépes rendszereket,

– az elsősorban közhasználatra szánt számítógépes rendszereket,

– a munkahelyen nem tartósan használt hordozható rendszereket,

– a számológépeket, a pénztárgépeket és a kisméretű, adatokat vagy mérési eredményeket mutató képernyővel ellátott egyéb készülékeket

– az „ablakos írógépek” elnevezésű, hagyományos típusú elektromos, elektronikus írógépeket
működtető (használó) munkáltatóra és munkavállalóra.

A szemüveg juttatása történhet úgy, hogy azt a munkáltató veszi meg, vagy úgy, hogy a munkavállaló a munkáltató nevére szóló számlával veszi meg, majd a számla alapján számol el a munkáltatóval.

Mivel a szemüveg elkészíttetése értelemszerűen a munkavállaló feladata, annak költségét a munkáltató általában utólag téríti meg számla ellenében a munkavállaló részére. Jó tudni, hogy számlának feltétlenül a munkáltató nevére kell szólnia. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a számla kiegyenlítése vagy a munkáltató átutalásával, vagy készpénzfizetéssel történhet. Ha például a munkavállalónak az utólagos megtérítésig nem áll rendelkezésére a szükséges pénzösszeg, nincs akadálya, hogy azt a munkáltató előzetesen biztosítsa számára a nevére kiállított számlával történő elszámolási kötelezettséggel.

A munkajogi előírásokba ütközik az, ha kötelező előírás ellenére a munkáltató nem hajlandó, vagy csak részben hajlandó finanszírozni a szemüveg-juttatást. Előfordul például, hogy ezt a juttatást cafeteria keretében önkéntes egészségpénztári hozzájárulás vállalásával helyettesítik, arra hivatkozással, hogy abból bármilyen (nem csak a minimálisan szükséges) szemüveget is lehet vásárolni. Ez azon túl, hogy ütközik az 50/1999. EüM rendelet kötelező előírásaival, az egyenlő elbánás követelményét is sérti, hiszen aki kénytelen szemüvegre felhasználni a cafeteria-keretét, kiszorulhat például a SZÉP-kártya támogatás választási lehetőségéből.