Munkáltató által kibocsátott étkezési utalvány elszámolása

Megosztás Tetszik

Egy társaság saját munkavállalói részére a saját maga által kibocsátott és kizárólag a társaság irodaházának harmadik fél által üzemeltetett éttermében beváltható étkezési utalványok formájában igénybe vehető étkezési juttatást biztosít. Hogyan történik a beváltott utalványok elszámolása? Olvasói kérdésre Surányi Imréné okleveles közgazda és Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt.

A kérdés részletesen így szólt: Társaságunk egy új irodába költözés alkalmából egyszeri étkezési juttatást ad a dolgozóinak olyan, a társaság saját maga által kibocsátott 4 ezer forint értékű étkezési utalvány formájában, amely csak és kizárólag az új irodaház éttermében beváltható. Az étterem üzemeltetőjével természetesen megállapodott a társaság, hogy a dolgozók fizethetnek az utalványokkal, a beváltott utalványokkal pedig elszámol az üzemeltető. Számlát nem tudnak adni az utalványokért nyújtott étkezési szolgáltatásokról, mert azokat egyszer már beütötték a pénztárgépbe, ezért egy szimpla fizetési értesítőt fognak kiállítani, azon kérik be az ellenértéket. A kérdés az, hogy a beváltott utalványok költsége elszámolható egyes meghatározott juttatásként, pontosabban a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 70. §-ának 6/b bekezdése szerinti juttatásként (tehát nem az a) bekezdés szerinti csekély értékű ajándékként, mert azt a keretet karácsonyra akarja megtartani a társaság).

SZAKÉRTŐINK VÁLASZA:

a) A kérdésben vázolt juttatás leginkább olyan kuponnak tekinthető, amelynek a kibocsátója és a „forgalmazója” (itt a juttató társaság) ugyanaz a személy, és amellyel történő vásárláskor annak értékét az ellenérték megfizetésébe a megjelölt eladó (az étterem üzemeltetője) beszámítja. A kupon nem áru, nem szolgáltatásnyújtás (csupán meghatározott termékek vásárlásakor, szolgáltatások igénybevételekor jogosítja fel a vevőt a kuponhoz kapcsolódó kedvezményre, és/vagy a kupon értékének a beszámítására), ezért nem tartozik az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) hatálya alá. Ebből következően az elszámolások a következők szerint történhetnek:

A kibocsátó/juttató társaságnál a kibocsátott kuponokat a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kell kimutatni (az előállítás költségeit a felmerülés időszakában az eredmény terhére kell elszámolni).

A társaságnak a munkavállaló számára olyan bizonylatot (nem számlát!) kell kiadnia, amely dokumentálja a kuponok mennyiségét, értékét, a kupon jelölő adatait, esetleg a munkavállaló nevét, a beváltás helyét, határidejét, a beváltással vásárolható termék, szolgáltatás megnevezését, illetve azokat az adatokat, amelyek az elszámoláshoz, illetve a beváltáshoz szükségesek. Ezekről a 0. számlaosztályban indokolt a nyilvántartást vezetni.

Beváltáskor az étteremnek a munkavállaló számára számlát (ha a feltételek adottak hozzá: nyugtát) kell kiállítania, amelyen feltünteti a termék, a szolgáltatásnyújtás tényleges – áfát is magában foglaló – eladási árát. A munkavállaló átadja a kupont és a kupon árával csökkentett összeget fizeti meg. Az üzemeltetőnek a számla (nyugta) szerinti, az áfa nélküli eladási árat árbevételként, az eladási árban lévő áfát fizetendő áfaként kell elszámolnia, az elfogadott (a beszámított) kupon értékét, a társasággal szemben követelésként, a munkavállaló által ténylegesen megfizetett összeget pénzbevételként kell kimutatnia.

A kérdésben leírt konstrukció szerint tehát a beváltott kuponok értékét elsődlegesen az üzemeltetőnél a társasággal szemben kell kimutatni mindaddig, amíg – az étterem elszámolása alapján – a kuponok értékét a társaság át nem utalja.

A társaság az üzemeltetővel történő elszámolás ismeretében tudja, hogy a munkavállalók az átvett kuponokból mennyit váltottak be.

b) További kérdés, hogy mikor kell a juttatást személyi jellegű kifizetésként elszámolni, illetve az, hogy a juttatás után milyen közterheket kell fizetni.

Az Szja tv. alkalmazásában a juttatás formája utalványnak minősül, mivel olyan tanúsítvány, amely az adott személy (munkavállaló) által meghatározott helyen és időpontban éttermi szolgáltatásra cserélhető [Szja tv. 4. § (2) bekezdés a) pont].

Ebből következően a juttatás miatt fizetendő közterheket az Szja tv.-nek az utalványra vonatkozó rendelkezései alapján lehet meghatározni – véleményem szerint – a következők figyelembevételével:

A juttatás értéke a munkavállalók nem pénzben szerzett bevételének minősül, amelynek szerzési időpontja az a nap, amikor a juttatott értékkel rendelkezni (az éttermi szolgáltatás ellenértékébe beszámítani) jogosult [Szja tv. 9. § (2) bekezdés g) pont]. Ekkor kell a juttatást személyi jellegű kifizetésként elszámolni.

Feltételezve, hogy ez a jogosultság egyszeri alkalommal az új irodába költözés alkalmából a rendezvényen történő jelenléthez kötődik, és csak az ott vásárolt szolgáltatás ellenértékébe történő beszámítással valósul meg, azoknak a munkavállalóknak keletkezik bevétele, akiknél a beszámítás megtörtént. Tekintettel arra, hogy a jogosult munkavállalók esetében a beváltott utalványok alapján a juttatás értéke megállapítható, az Szja tv. 70. §-énak (6) bekezdése b) pontjának alkalmazása nem lehetséges, a juttatást a munkavállalók nem önálló tevékenységből származó jövedelmeként kell figyelembe venni, amelynek közterheit a bérre vonatkozó szabályok szerint kell számfejteni, bevallani, megfizetni.

c) Kétségtelenül jóval egyszerűbb megoldás lehetne az Szja tv. 70. §-a (6) bekezdésének b) pontja szerinti megoldás. Például akkor, ha a társaság csak meghatározott (például svédasztalon elhelyezett) ételek, italok összes fogyasztásának költségét vállalná, mely esetben az étterem ezek ellenértékéről egy összegben a társaság nevére általa fizetendő számlát (nyugtát) állítana ki, míg a jelenlévőknek csak a meghatározott körbe nem tartozó szolgáltatásért kellene fizetniük. Ebben az esetben az a) és b) pontokban leírt adminisztráció elkerülhető.