hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Unión belüli kiküldetés adózási szabályai

  • Horváthné Szabó Beáta adószakértő

Az utóbbi években jelentősen megváltozott a magyar társaságok munkavállalóinak külföldön történő munkavégzése. Míg korábban jellemzően a külföldi vezetők jöttek Magyarországra kiküldetés keretében dolgozni, addig napjainkban szinte gyakorlattá vált a magyar munkavállalók hosszabb-rövidebb munkavégzése a határainkon túl.

A külföldi munkavégzés lehet egy üzleti tárgyalás, külföldi konferencia, egy hetekig tartó projekt, de akár hónapokon, sőt éveken át tartó külföldi munka. A kiküldetés megkezdése előtt célszerű megismerkedni a kiküldetéssel összefüggő adózási szabályokkal annak érdekében, hogy a külföldi munkavégzés alatti adminisztráció ne legyen rémálom.

Az alábbiakban összefoglaljuk egy magyar munkavállaló az Európai Unió országába történő kiküldetésével kapcsolatos fontosabb, a magánszemély adózását érintő összefüggéseket. 

A külföldi kiküldetés fogalmát a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) értelmező rendelkezései között találhatjuk. Eszerint kiküldetésnek az a Magyarország határán túl végzett tevékenység minősül, amikor egy magyar illetőségű magánszemély a jövedelme megszerzése és a küldő társaság tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében külföldre utazik.

A törvény meghatározza a külszolgálat fogalmát is, mely csak annyiban különbözik a külföldi kiküldetéstől, hogy kifejezetten nevesíti, hogy a külföldi munkavégzést a munkáltató rendeli el (Szja tv 3. § 11–13. pontjai).

A kiküldetésen dolgozó magánszemély jövedelme utáni adókötelezettség megállapítása összetett feladat, tekintettel arra, hogy nem elegendő a magyar rendelkezéseket ismerni, hanem vizsgálatot igényel annak eldöntése, hogy a munkavégzés helyének országával kötöttünk-e kettős adózás elkerülésére vonatkozó egyezményt és ha igen, az egyezmény miként rendelkezik. Magyarország valamennyi EGT országgal kötött ilyen egyezményt. Ezen, törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződések felülírják a magyar előírásokat, ennek következtében a bérszámfejtés során alkalmazott, Szja tv.-ből jól ismert gyakorlatot a nemzetközi szerződés előírásainak megfelelően át kell alakítani.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja a részleteket!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Munkabér csökkentése

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Céges autó magánhasználatra

Juhász Tibor

okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink