hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Unión belüli kiküldetés adózási szabályai

  • Horváthné Szabó Beáta adószakértő

Az utóbbi években jelentősen megváltozott a magyar társaságok munkavállalóinak külföldön történő munkavégzése. Míg korábban jellemzően a külföldi vezetők jöttek Magyarországra kiküldetés keretében dolgozni, addig napjainkban szinte gyakorlattá vált a magyar munkavállalók hosszabb-rövidebb munkavégzése a határainkon túl.

A külföldi munkavégzés lehet egy üzleti tárgyalás, külföldi konferencia, egy hetekig tartó projekt, de akár hónapokon, sőt éveken át tartó külföldi munka. A kiküldetés megkezdése előtt célszerű megismerkedni a kiküldetéssel összefüggő adózási szabályokkal annak érdekében, hogy a külföldi munkavégzés alatti adminisztráció ne legyen rémálom.

Az alábbiakban összefoglaljuk egy magyar munkavállaló az Európai Unió országába történő kiküldetésével kapcsolatos fontosabb, a magánszemély adózását érintő összefüggéseket. 

A külföldi kiküldetés fogalmát a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) értelmező rendelkezései között találhatjuk. Eszerint kiküldetésnek az a Magyarország határán túl végzett tevékenység minősül, amikor egy magyar illetőségű magánszemély a jövedelme megszerzése és a küldő társaság tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében külföldre utazik.

A törvény meghatározza a külszolgálat fogalmát is, mely csak annyiban különbözik a külföldi kiküldetéstől, hogy kifejezetten nevesíti, hogy a külföldi munkavégzést a munkáltató rendeli el (Szja tv 3. § 11–13. pontjai).

A kiküldetésen dolgozó magánszemély jövedelme utáni adókötelezettség megállapítása összetett feladat, tekintettel arra, hogy nem elegendő a magyar rendelkezéseket ismerni, hanem vizsgálatot igényel annak eldöntése, hogy a munkavégzés helyének országával kötöttünk-e kettős adózás elkerülésére vonatkozó egyezményt és ha igen, az egyezmény miként rendelkezik. Magyarország valamennyi EGT országgal kötött ilyen egyezményt. Ezen, törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződések felülírják a magyar előírásokat, ennek következtében a bérszámfejtés során alkalmazott, Szja tv.-ből jól ismert gyakorlatot a nemzetközi szerződés előírásainak megfelelően át kell alakítani.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja a részleteket!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Időszakos orvosi vizsgálatok

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Egyéni vállalkozásból kivonás

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink