hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Adózási tudnivalók a külföldön bérelt cégautóról

  • Horváthné Szabó Beáta adószakértő

Rövid külföldi kiküldetéseknél találkozhatunk azzal a gyakorlattal, hogy a munkavállaló vagy a cég tulajdonosa repülővel utazik, majd autót bérel. Hazaérkezését követően, a számlák leadása után szembesül a problémával: a külföldön kizárólag üzleti célra használt autó után – a költségelszámolás következtében – a társaságnak cégautóadót kell fizetnie.

Már több mint tíz éve szja-fizetési kötelezettség nélkül számolhatók el költségként, ráfordításként az autó beszerzésével, üzemeltetésével, fenntartásával kapcsolatos kiadások, valamint az államháztartás valamely alrendszere számára történő kötelező befizetés.

A HVG Adó 2020 különszámában szakértői kommentárokkal, példákkal és törvényekkel segítjük az eligazodást a többször módosított adózási jogszabályokban.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) úgy rendelkezik, hogy a kifizető, sőt még a külföldi székhelyű jogi személy is, továbbá az egyéb szervezet által biztosított személygépkocsi magáncélú használata mentes az adó alól [Szja tv. 1. sz. melléklet 8.37. pontja].

Ez a mentesség független attól, hogy az autót magáncélra használják-e vagy sem, sőt a társaságnak még abban az esetben sem keletkezik társaságiadó-kötelezettsége ezzel összefüggésben, ha az autót nem a munkavállaló, tulajdonos, választott tisztségviselő, hanem az említett személyek családtagjai használják magáncélra. Persze ennek a költségelszámolásnak ára van: „cserébe” cégautóadót kell fizetni minden olyan személygépjármű után, amely nem környezetkímélő vagy elektromos és nem nulla emissziós gépkocsi. Ilyen többek között, amely

‒ a társaság tulajdonában áll és a belföldi hatósági nyilvántartásban szerepel, magyar rendszámmal rendelkezik, vagy

‒ a hatósági nyilvántartásban nem szerepel, de a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (számviteli törvény) szerinti költséget, ráfordítást, vagy magánszemély tekintetében az Szja tv. szerint tételes költségelszámolási módszerrel költséget, értékcsökkenési leírást számoltak el.

Rövid távú külföldi kiküldetések költségelszámolása során találkozhatunk azzal a gyakorlattal, amikor a munkavállaló vagy a cég tulajdonosa repülővel utazik, de külföldön az üzleti partnerhez történő eljutáshoz személygépjárművet bérel. A bérleti díjat hitelkártyával kifizeti és a cég nevére szóló számlát beszerzi. Hazaérkezését követően, a számlák leadása után szembesül azzal a problémával, hogy a külföldön kizárólag üzleti célra használt autó után a költségelszámolás következtében a társaságnak cégautóadót kell fizetnie.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, miért problémás az adókötelezettség megállapítása, valamint az adókötelezettség keletkezése időpontjának meghatározása!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Vagyonkezelési díj kiegyenlítése kezelt vagyonból

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Nulla forintos számla befogadása

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink