Nyilatkozatok a jövedelem megállapításához: akár több évre is szólhatnak már, de figyelni kell, ha megszűnik a jogosultság

Megosztás Tetszik

Közeledik a január havi bérszámfejtés. A munkáltató, a kifizető akkor tudja figyelembe venni a magánszemélynek járó szja-kedvezményeket, illetve az adóköteles tevékenységgel összefüggésben előreláthatóan felmerülő költségeket, ha a magánszemély nyilatkozik a kedvezményre való jogosultságáról, illetve a várható kiadásairól.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (szja-törvény) főszabálya értelmében az összevont adóalap adóját, valamint a vállalkozói személyi jövedelemadót adóelőlegként kell megfizetni, és az év közben megfizetett adóelőleggel az adóbevallásban kell utólagosan elszámolni. Amennyiben a bevételből az összevont adóalapba tartozó jövedelmet kell figyelembe venni, és az kifizetőtől származik, akkor az adóelőleget a kifizetőnek kell megállapítania (adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizető).

Nem kell adóelőleget megállapítania a kifizetőnek:

– az őstermelői tevékenységből származó bevételből, ha az őstermelő e jogállását valamilyen módon (például FELIR-azonosítója bemondásával) igazolja;

– a vállalkozói bevételből, ha az egyéni vállalkozó az e bevételéről kiállított bizonylatán feltünteti az egyéni vállalkozói jogállását bizonyító közokirat számát;

– lakás bérbeadásából származó bevételből, ha a bérbeadó magánszemély nyilatkozik arról, hogy az szja-törvény 17. paragrafusának (5) bekezdését alkalmazza, vagyis a bérbeadásból származó bevételéből levonja a más településen általa bérbevett lakás ugyanazon évben igazoltan megfizetett bérleti díját.

Az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizetőnek a bevételt terhelő adóelőleget a magánszemély adóelőleg-nyilatkozata figyelembevételével kell megállapítania, ha a magánszemély a nyilatkozatot a kifizetést megelőzően a kifizető rendelkezésére bocsátja. A kifizetést megelőzően a kifizetőnek tájékoztatnia kell a magánszemélyt az adóelőleg-nyilatkozat lehetőségéről és a leadott vagy le nem adott nyilatkozat következményeiről.

A nyilatkozattétel az alábbi módokon teljesíthető:

– papír alapú nyomtatvány kitöltésével és aláírásával;

– az ügyfélkapun keresztül elérhető Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazás (ONYA) használatával.

Az ügyfélkapun keresztül kitöltött nyomtatványt nem kell kinyomtatni és aláírni sem, azt ugyanis az adóhatóság elektronikus úton, automatikusan továbbítja a munkáltató, kifizető felé, és erről visszaigazolást küld a kitöltő magánszemély részére. Abban az esetben, ha a magánszemély írásban és elektronikus felületen is nyilatkozik, a kifizetőnek az írásban tett nyilatkozatot kell figyelembe vennie [szja-törvény 48. § (1) bekezdés].

A nyilatkozat egyik példányát a kifizetőnek, másik példányát pedig a magánszemélynek kell az adóbevallás elkészítéséhez szükséges bizonylatokkal együtt az elévülési időn belül megőriznie.

Ha a kifizető az államháztartásról szóló törvény szerint a kincstári számfejtési körbe tartozik, az adóelőleg-nyilatkozatot az adóhatóság a Magyar Államkincstárnak is továbbítja.

Nyilatkozat érvényesen esetenként, vagy az adóéven belül visszavonásig adható azzal, hogy a korábbi nyilatkozat visszavonásának minősül az is, ha a magánszemély újabb nyilatkozatot tesz. A nyilatkozat tartalmát érintő bármely változás esetén a magánszemély köteles haladéktalanul új nyilatkozatot tenni.

Az szja-törvény szerint a magánszemély adóelőleg-nyilatkozatot az év közben felmerült költségeinek, illetve az alábbi kedvezményeknek az év közbeni érvényesítése érdekében tehet:

– a bevétel adóelőleg-alapjának megállapításához levonandó költség, költséghányad,

– első házasok kedvezménye,

– családi kedvezmény,

– személyi kedvezmény,

– négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye,

– 25 év alatti fiatalok kedvezményéről való lemondó nyilatkozat,

– 30 év alatti anyák kedvezménye,

– külföldi adóügyi illetőségű magánszemély nyilatkozata az adókedvezmény érvényesítéséhez.

A 25 év alatti fiatalok kedvezménye az előzőekben felsorolt kedvezményekhez képest speciális, mivel ez esetben akkor kell nyilatkozni, ha a magánszemély nem kéri a kedvezmény érvényesítését, vagy csak részben kívánja azt igénybe venni.

Adóelőleg-nyilatkozat nem kizárólag munkáltató számára adható, hanem olyan kifizetőnek is, aki összevonás alá eső rendszeres jövedelmet (különösen havi, heti bért, munkadíjat, tiszteletdíjat, személyes közreműködés ellenértékét, egyéb juttatást) juttat. Ilyen kifizetőnek minősül például az a megbízó is, aki rendszeresen juttat megbízási szerződés alapján díjat a magánszemélynek.

Az adóelőleg megállapítása szempontjából munkáltatónak kell tekinteni azt, aki bért fizet ki, illetve a társaság tevékenységében személyesen közreműködő tag tekintetében a társas vállalkozást. Az szja-törvény 3. paragrafusának 21. pontja értelmében bérnek minősül a munkabér, az adóköteles társadalombiztosítási ellátás (például csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), illetve az álláskeresési járadék és az álláskeresési segély is.

Míg a személyi kedvezmény, a családi kedvezmény és az első házasok kedvezményének érvényesítéséhez nyilatkozat csak az adóelőleget megállapító munkáltató és a rendszeres bevételt juttató kifizető számára adható, addig a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményének érvényesítéséhez, illetve a 25 év alatti fiatalok kedvezményének mellőzésére vonatkozó nyilatkozat az előzőeken kívül a nem rendszeres, összevont adóalapba tartozó bevételt juttató kifizetőnek is adható.

A magánszemély az alábbi kedvezmények esetében folytatólagos nyilatkozatot tehet:

– első házasok kedvezménye,

– családi kedvezmény,

– négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye.

A folytatólagos nyilatkozat lényege, hogy a kifizető a magánszemély által a kedvezmény évközi érvényesítéséhez tett nyilatkozat tartalmát mindaddig változatlan tartalommal veszi figyelembe, ameddig a magánszemély nem tesz új nyilatkozatot, vagy nem kéri a korábban tett nyilatkozatának mellőzését. Vagyis az említett nyilatkozatokat évente nem kell újból megismételni, ha az érvényesítést megalapozó adatokban nem történt változás.

Amennyiben a magánszemély új nyilatkozat benyújtásával nem jelezte a jogosultság feltételeiben bekövetkezett változást és a folytatólagos nyilatkozatban foglaltak alkalmazása miatt adóhiány keletkezett, a jogkövetkezmények nem mérsékelhetők [szja-törvény 48. § (2a) bekezdés].

Folytatólagos nyilatkozat első alkalommal a 2023. december 31-ét követően tett adóelőleg-nyilatkozatok esetében tehető [szja-törvény 106. §].

Az első házasok kedvezményénél a folytatólagos adóelőleg-nyilatkozatot a kifizető a jogosult házasságkötését követő hónaptól legfeljebb 24 hónapon keresztül veheti figyelembe.

A 25 év alatti fiatalok kedvezményének érvényesítését továbbra sem kell kérni, azt a munkáltató, kifizető automatikusan érvényesíti mellőzésről szóló nyilatkozat hiányában.

A 30 év alatti anyák kedvezménye és a családi kedvezmény érvényesítéséhez azonban továbbra is évente kell nyilatkozni, ezekben az esetekben folytatólagos nyilatkozattételre nincs lehetőség.

Aki folytatólagos adóelőleg-nyilatkozatot tett, de később már nem jogosult a kedvezményre, annak érdemes időben új adóelőleg-nyilatkozatot beadni, mert ha nem jelzi a kifizetőnek, hogy megszűnt a jogosultsága, és emiatt adóhiány keletkezik, akkor az őt terhelő jogkövetkezményekkel is számolnia kell.