Rogánék amnesztia-javaslata kétes eredetű pénzekre

Megosztás Tetszik

Furfangos adóamnesztiát kínál a láthatósági mellény nélküli jövedelmek legalizálására az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/11398 törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági indítvány.

Az Országgyűlés gazdasági bizottságának módosító indítványa látszólag csupán egy új, államadósság-finanszírozást is segítő megtakarítási lehetőséget teremt a kizárólag természetes személyek által nyitható úgynevezett Stabilitás Megtakarítási Számlák (SMSZ) bevezetésével. A SMSZ befektetési tevékenységet végző hitelintézet által vezetett, stabilitás megtakarítási értékpapírszámlából és stabilitás megtakarítási pénzszámlából áll.

A javaslat szerint a számlanyitással egyidejűleg legalább 5 millió forintot kell befizetni. Ugyanarra az SMSZ számlára csak egy alkalommal lehet befizetést teljesíteni, ugyanakkor ugyanaz a természetes személy akárhány SMSZ-t is nyithat. A pénzszámlán csak a számlatulajdonos által befizetett vagy átutalt pénz, a befektetési eszközök értékesítéséből származó ellenérték, és az értékpapírszámlán nyilvántartott befektetési eszközök hozama kerülhet jóváírásra. A stabilitás megtakarítási értékpapírszámlán kizárólag a pénzszámla egyenlegének fedezete mellett adott megbízás teljesítéséből származó, dematerializált állampapír írható jóvá, mely csak a Magyar Állam, illetve az Európai Gazdasági Térség más tagállamában kibocsátott, forintban jegyzett állampapír lehet.

És most jön a lényeg: a számlán elhelyezett összeg – függetlenül attól, hogy a jövedelem korábbi megszerzéséhez kapcsolódóan az adót megfizették-e – valamennyi közterhet vagy közteherhez kapcsolódó egyéb kötelezettséget, jogkövetkezményt megállapító jogszabály szempontjából a befizetés időpontjában megszerzett belföldről származó jövedelemnek minősül. A befizető magánszemélyt – ha csak ennek ellenkezőjét ő maga nem bizonyítja, vagy nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik – e jövedelem tekintetében belföldi személynek kell tekinteni. Így megdönthetetlen törvényi vélelem alapján a befizetés napján megszerzett jövedelem, továbbá az állampapír hozama, vagy az állampapírral végzett ügylet nyeresége után – de csak akkor, ha azt az SMSZ-ről felveszi, vagy a számlán található értékpapírt kivonja – a befizetőt személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség terheli.

Az adó alapja az adófizetési kötelezettség keletkezése és a számlára történt befizetés között eltelt időtől függ, mégpedig ha az
–    kevesebb, mint 3 év, a kifizetett összeg 200 százaléka;
–    legalább 3 év, de kevesebb, mint 4 év, a kifizetett összeg 100 százaléka;
–    legalább 4 év, de kevesebb, mint 5 év, a kifizetett összeg százaléka.
Legalább 5 évelteltével a kifizetés után adófizetési kötelezettség nem keletkezik. Kifizetett összegnek minősül a számlán található értékpapírok kivonásakor a kivont értékpapírok szokásos piaci értéke is.

A javasolt rendelkezések egyike előírja, hogy a korábban bevallott adó helyesbítésének, levont, megfizetett adó vagy adóelőleg visszaigénylésének nincsen helye. További előírás, hogy az SMSZ-t vezető hitelintézetnek a számla-nyitásról, az arra történt befizetésről – a számlatulajdonos azonosítása nélkül – külön jogszabály szerint kell adatot szolgáltatnia az állami adóhatóság részére, továbbá a felvett jövedelmet esetleg terhelő adót magánszemélyhez nem köthető kötelezettségként kell bevallania.

Az indítványtól az előterjesztő azt várja, hogy az új megtakarítási forma segítségével az államadósságon belül csökken a deviza adósság aránya a forint-adósság javára.

Csak az a kérdés, hogy milyen áron. Ez az új megtakarítási lehetőség ugyanis lényegében azt jelenti, hogy adózott jövedelmet nem érdemes az SMSZ konstrukcióban öt évig parkoltatni, míg a bizonytalan eredetű – eddig keletkezett és akár ezután keletkező – adózatlan pénzek az SMSZ segítségével öt év alatt folyamatosan adómentesen legalizálhatók (akár külföldi befizetők esetében is). Ezen túl nem kell majd külföldi adóparadicsomokba menekíteni a láthatósági mellény nélküli jövedelmeket, és a vagyonosodási vizsgálatok korszaka is leáldozhat, hiszen a számlán elhelyezett összeg az összes közterhet vagy közteherhez kapcsolódó egyéb kötelezettséget, jogkövetkezményt megállapító jogszabály szempontjából a befizetés időpontjában megszerzett belföldről származó jövedelemnek minősül, attól függetlenül, hogy a jövedelem korábbi megszerzéséhez kapcsolódóan történt-e adófizetés.