hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Osztalék külföldi magánszemélynek: mikor, mennyi, milyen adót kell vonni?

  • Horváthné Szabó Beáta adószakértő

Az osztalékból származó jövedelmek adózására vonatkozó előírások 2022. január 1-jétől alapjaiban nem változtak, mégis amikor külföldi tulajdonos részére történik az osztalékfizetése, némi bizonytalanság tapasztalható. Ez annak tudható be, hogy a külföldön élő magánszemély adózására nem csak a magyar előírások ismerete szükséges, mivel mind a személyi jövedelemadó- (szja), mind a szociális hozzájárulási adó (szocho) kötelezettséget nemzetközi szerződések írhatják felül.

A téma feldolgozását azzal a kérdéssel érdemes kezdeni, hogy ki minősül külföldinek?

A mindennapokban a külföldi állampolgárt általában külföldinek tekintjük. Azonban adójogi értelemben a külföldi személy nem biztos, hogy külföldi illetőségűnek számít. A külföldi illetőséget a külföldi adóhatóság által kiállított illetőségigazolással kell alátámasztani. Illetőségigazolás, illetve erre vonatkozó nyilatkozat hiányában úgy tekintünk a külföldi állampolgárra, mint egy magyar illetőséggel rendelkező személyre. Magyar állampolgár részére megállapított osztalék kifizetése előtt is célszerű rákérdezni az illetőségre, minden olyan esetben, amikor tudott az osztalékot fizető társaságnál, hogy a magánszemély tartósan külföldön él, vagy más országban dolgozik. Ugyan egy magyar állampolgár a magyar szja-törvény alkalmazásában magyar illetőségűnek tekintendő, de az illetőséget a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmény felülírhatja, ha a magánszemély egy másik ország belső szabályai szerint a másik országban is illetőséggel bír. Ilyen esetben az illetőség akár adóéven belül is változhat.

Az osztalékkal és adójával kapcsolatos cikkeinkből itt is olvashat!

Fontos megemlíteni, hogy az osztalék utáni adókötelezettség a kifizetés időpontjában vizsgálandó. Az szja-törvény pénzforgalmi szemléletű, ezért az adóztatáshoz való jog nem attól függ, hogy melyik év eredménye terhére fizetik ki, hanem attól, hogy a kifizetés időpontjában a magánszemély tulajdonos milyen adóügyi illetőséggel rendelkezik.

Az szja-törvény előírásai szerint a magánszemély osztalékból, osztalékelőlegből származó bevételének egésze jövedelemnek számít, mely után az osztalékban részesülő magánszemélyt 15 százalék szja terheli [szja-törvény 66. §].

Az adót a kifizetőnek kell megállapítania, levonnia és megfizetnie.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből kiderül, hogy az egyes államokkal kötött adózással összefüggő egyezmények hogy befolyásolják az osztalék magyarországi adóját!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Időszakos orvosi vizsgálatok

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Egyéni vállalkozásból kivonás

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink