hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Őstermelők, itt az előlegfizetés határideje! Példákkal

  • Lepsényi Mária adószakértő
3

Hogyan állapítja meg adóelőlegét a tételes költségelszámolást választó őstermelő, és hogyan az átalányadózó? Milyen kedvezmény-szabályok és ehoelőírások alkalmazhatók? Összefoglaltuk.

Az őstermelői tevékenységet folytató magánszemélyeknek a második negyedévi adóelőleg-fizetési kötelezettségüknek 2016. július 12-éig kell eleget tenniük.

A mezőgazdasági őstermelők a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja tv.) rendelkezése szerint tételes költségelszámolás keretében, vagy átalányban állapítják meg a jövedelmüket (a 10 százalék költséghányad alkalmazása nem jellemző és nem is célszerű).

Tételes költségelszámolók

A bevétellel szemben a jövedelem megállapításakor – tételes költségelszámolás esetén – elszámolható a bevétel megszerzése érdekében az adott tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen felmerült és igazolt – az Szja tv. 3. számú melléklet rendelkezései szerint – elismert és igazolt (tételes költségelszámolás) és az igazolás nélkül elismert költség azzal, hogy az értékcsökkenési leírás az egyéni vállalkozókra vonatkozó rendelkezések – az Szja tv. 11. számú mellékletében foglaltak – szerint számolható el időarányosan, amennyiben a beszerzési ár egyösszegben történő elszámolásának nincsenek meg a feltételei. (A 100 000 forint egyedi érték alatti tárgyi eszközök beszerzési ára egyösszegben számolható el. Családi gazdaságok esetében viszont elszámolható a tárgyi eszközök beszerzési ára értékhatártól függetlenül.)

Az adóelőleg megállapításakor az előző évről áthozott veszteség összege a jövedelem 50 százalékáig érvényesíthető.

Átalányadózók

Abban az esetben, ha a mezőgazdasági őstermelő bevétele a 8 millió forintot nem haladja meg, akkor átalányadózást is választhatott az adóévre. Átalányadózás esetén a bevételből a számított jövedelem (15/6 százalék) után kell a 15 százalék adót megfizetni. (Állattartás esetén a bevétel 6 százaléka, minden más bevétel esetében a bevétel 15 százaléka minősül jövedelemnek.)

Közös szabály

Fontos azonban tudni, hogy nem kell adóelőleg-alapot megállapítani az őstermelői tevékenységből származó bevétel esetén, amíg annak összege az adóév elejétől összesítve az adóévben nem haladja meg a nemleges bevallási nyilatkozat megtételére jogosító összeghatárt, ami a támogatások összege nélkül 4 millió forint. Amennyiben az őstermelő bevétele ennél több, akkor az adóelőleg-alapot az adóévben megszerzett összes őstermelői tevékenységből származó bevétel alapján kell megállapítani a választott adózási mód szerint.

Adóelőleg-fizetési kötelezettség esetén az adó mértéke 2016. január 1-jétől 15 százalék. Nem kell azonban adóelőleget fizetnie a magánszemélynek mindaddig, amíg a fizetendő összeg az adóév elejétől összesítve, vagy egyébként, amely negyedévben a 10 ezer forintot nem haladta meg. A 10 ezer forint értékhatárba beleszámít a más tevékenységre tekintettel (például egyéni vállalkozás, magánszemélynek történő bérbeadás) fizetendő adóelőleg összege is.

Közös őstermelői tevékenység és családi gazdaság tagjai esetében az adóelőleg-fizetési kötelezettségnek külön-külön kell eleget tenni.

Példa:

Amennyiben például a közös tevékenységet folytatók száma, vagy a családi gazdaság tagjainak száma 2 fő és az őstermelésből származó bevétel a támogatások nélkül 5 millió forint, akkor e magánszemélyeknek nem kell adóelőleget fizetniük, mivel az 1 főre jutó bevétel 4 millió forint alatt van.

Példa:

A közös tevékenységet folytatók, vagy a családi gazdaság bevétele támogatások nélkül az június 30-áig 15 millió forint, tagjainak száma 3 fő és állattenyésztéssel foglalkoznak. Az adóévre a jövedelem átalányban történő megállapítását választották.

Esetükben az 1 főre jutó bevétel 5 millió forint. Állattenyésztés esetén a bevétel 6 százalékát kell jövedelemnek tekinteni (5 000 000 * 0.06), ami a példabeli esetben 300 000 forint személyenként, így a fizetendő szja – amennyiben semmilyen szja kedvezményt nem érvényesítenek – személyenként 45 000 forint, melynek adója (45 000 x 0.15) 6750 forint. Mivel a fizetendő adó összege 10 000 forint alatt van és más forrásból nincs adóelőleg alapjául szolgáló olyan jövedelmük, mely után adóelőlegfizetésére kötelezettek lennének, így esetükben nem kell adóelőleget fizetni a második negyedévre.

Az egyes kedvezményekkel kapcsolatos fontosabb tudnivalók az adóelőleg számításánál

Családi kedvezmény

Az őstermelésből származó jövedelemmel szemben érvényesíthető a családi kedvezmény a feltételek megléte esetén azzal, hogy jövedelem hiányában a családi járulékkedvezményt veheti igénybe adózó, amennyiben biztosított (például 4 millió forint alatti a bevétele).

A családi kedvezmény 2016-ban – az eltartottak lélekszámától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként egy eltartott esetén 66 670 forint, kettő eltartott esetén 83 330 forint, három vagy annál több eltartott esetén 220 000 forint.

Őstermelői adókedvezmény

Adóelőleg-fizetési kötelezettség esetén a tételes költségelszámolást választó, vagy a 10 százalék költséghányadot alkalmazó őstermelő érvényesítheti az Szja tv. 39. §-a szerinti, legfeljebb évi 100 000 forint adókedvezményt is.

Ezen felül érvényesíthető még az első házasok kedvezménye és a személyi kedvezmény.

Egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség őstermelői tevékenység esetén

Az ehofizetési kötelezettség az adóelőleg alapjául szolgáló jövedelem után merül fel évközben. Ez azt is jelenti, hogy 4 millió forint bevétel alatt évközben nem kell ehofizetési kötelezettséggel számolni.

Az őstermelőnek az adóelőleg alapjául szolgáló jövedelem azon része után, amely után nem fizetett szociális hozzájárulási adót, 27 százalék ehofizetési kötelezettsége van általános esetben.

Az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő által fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás az átalányban megállapított jövedelmének 15 százaléka.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (3)
K Helga

A példa szerintem is hibás:
Esetükben az 1 főre jutó bevétel 5 millió forint. Állattenyésztés esetén a bevétel 6 százalékát kell jövedelemnek tekinteni (5 000 000 * 0.06), ami a példabeli esetben 300 000 forint személyenként, így a fizetendő szja – amennyiben semmilyen szja kedvezményt nem érvényesítenek – személyenként 45 000 forint, melynek adója (45 000 x 0.15) 6750 forint.

M Magdi

1.1193 Kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközökre, nem anyagi javakra csak a kormányrendeletben meghatározott regisztrált mezőgazdasági termelő, valamint a mezőgazdasági őstermelő jogosult értékcsökkenési leírást elszámolni. Ennek során a kormányrendeletben meghatározott regisztrált mezőgazdasági termelő, valamint a mezőgazdasági őstermelő az egyéni vállalkozóra vonatkozó rendelkezéseket alkalmazza, azzal az eltéréssel, hogy a kormányrendeletben meghatározott regisztrált mezőgazdasági termelő, valamint az adóév utolsó napján az erre a célra létesített nyilvántartásban családi gazdálkodóként bejegyzett magánszemély és a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagja a családi gazdaság részét képező, vagy ahhoz tartozó tárgyi eszköznek, nem anyagi javaknak az üzembe helyezés időpontjára megállapított beruházási költségét - választása szerint - az üzembe helyezés adóévében jogosult egy összegben költségként elszámolni. Más önálló tevékenységet végző magánszemély (ide nem értve az egyéni vállalkozót) a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközökre, nem anyagi javakra a 2. pont rendelkezéseit alkalmazza. A regisztrációs számmal rendelkező őstermelők is elszámolhatják az egyösszegű écs-t?

czpanni

A 2. példa szerintem hibás, a számított adónak számította ki a 15%-át, a fizetendő adó45000.-Ft
Kérdésem a következő: Eü hj előleg esetén is figyelembe vehető a 10000.-ft-os összeghatár?

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Egyesület – könyvelés

Pölöskei Pálné

adószakértő

Számlázás

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Pénztárgép, számlázás

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 július
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close