Így adózik a falusi vendégasztal

Megosztás Tetszik

Kell-e működési engedélyt kiváltania az őstermelőnek, ha falusi vendégasztallal szeretné bővíteni tevékenységét. Olvasónk kérdésére szakértőnk, Surányi Imréné válaszolt.

Őstermelő olvasónk falusi szállásadással foglalkozik, tevékenységét falusi vendégasztallal szeretné bővíteni. Szakértőinktől azt kérdezte, kell-e működési engedélyt kiváltania, illetve mi a helyzet abban az esetben, ha tevékenysége nem üzleti célú lenne?
Feltételezem, hogy Ön ismeri a falusi szálláshely-szolgáltatásból származó jövedelemre vonatkozó adószabályokat, így többek között azt is, hogy erre a tevékenységre az őstermelőket érintő előírásokat nem lehet alkalmazni és csak adószám birtokában folytatható - utalt a kérdező jelenlegi tevékenységével kapcsolatos előírásokra szakértőnk.  

Ugyanakkor a Szja törvény 6. számú mellékletének II./C)3. pontja szerint a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet alapján a falusi vendégasztal üzemeltetése (falusias, tanyasias vagy vidéki környezetben a házi élelmiszerekhez és gasztronómiai hagyományokhoz kapcsolódó tevékenységek bemutatása, és az elkészített élelmiszerek kis mennyiségben történő felkínálása helyben fogyasztásra a gazdaság helyén) őstermelői tevékenységnek minősül - szólt immár a válasz.

Tehát ha valaki a falusi vendégasztal üzemeltetési tevékenységét a szálláshely-szolgáltatási tevékenység mellett (adózási szempontból attól függetlenül) végezheti őstermelőként. Ebben az esetben a falusi vendégasztal üzemeltetéséből származó bevételeit a szállásadásból származó bevételeitől elkülönítve, őstermelői bevételként veheti figyelembe. Ennek abból a szempontból van jelentősége, hogy a mezőgazdasági őstermelőnek (ideértve az átalányadózást alkalmazó mezőgazdasági kistermelőt is), ha az e tevékenységéből származó bevétele az évi 600 ezer forintot nem haladja meg, akkor ezen bevételéből jövedelmet nem kell figyelembe vennie (ha meghaladja, akkor ezt a bevételt is beszámítva kell a jövedelmét meghatároznia) [Szja törvény 23. §].

Emellett a kistermelőt megilleti az őstermelői adókedvezmény, a kistermelői költséghányad, és 4 millió forint éves bevételig – ha rendelkezik legalább a bevétel 20 százalékát kitevő összegben a tevékenységével összefüggésben felmerült, költségként elismert kiadás igazolására a nevére kiállított számlákkal – úgynevezett nemleges bevallási nyilatkozatot tehet arról, hogy az adóévben nem volt a mezőgazdasági kistermelésből jövedelme. Vagyis ilyen esetben gyakorlatilag nem kell adót fizetni. Az értékhatár természetesen nem csak a vendégasztal üzemeltetésből, hanem valamennyi őstermelői tevékenységéből (például piaci árusításból) származó bevételre vonatkozik.

A vendégasztal üzemeltetéssel kapcsolatos további tudnivalókról az említett FVM rendeletből tájékozódhat. A rendelet a kismennyiségű termékek meghatározása mellett számos hatósági – elsősorban közegészségügyi szempontból fontos –, bejelentési kötelezettséggel is járó előírást tartalmaz, amelyek betartása természetesen előfeltétele annak, hogy Ön (ideérve a háztartásában élő személyeket, valamint a házastársát, bejegyzett élettársi kapcsolatban élő élettársát, nagykorú gyermekét, testvérét, szülőjét, nagyszülőjét, akik szintén végezhetik a rendelet szerinti tevékenységet) megfeleljen a kedvező adózási rendelkezéseknek.