hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Óraadó, bérbeadó költségeinek beszámítása az adóelőlegnél

  • Lepsényi Mária adószakértő

A harmadik negyedévi szja előleget 2018. október 12-éig kell a magánszemélyeknek befizetniük. Ez a határidő jellemzően azokat a magánszemélyeket érinti, akik egyéni vállalkozói és az őstermelői tevékenység keretén kívül folytatják az önálló (például óraadói, bérbeadói, tervezői) tevékenységüket, és nem kifizetőtől származik az adóelőleg alapjául szolgáló jövedelmük, vagy a kifizető bármely oknál fogva azt nem tudja, vagy nem köteles levonni.

Adóelőleg-fizetési kötelezettség van abban az esetben is, ha a magánszemély a nem önálló tevékenységére tekintettel nem magyarországi kifizetőtől kapja a jövedelmét. Adóelőleget az összevonandó jövedelem után kell fizetni.

A bevétel megállapítására a személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja-törvény) 2. számú mellékletében foglaltak az irányadók. A bevétellel szemben a jövedelem megállapításakor elszámolható az szja-törvény 3. számú mellékletének rendelkezései szerint elismert költség. Költséget csak a bevétel összegéig lehet elszámolni (év végén veszteséges nem lehet).

Évközben az adóelőleg alapjának számításánál az igazolás nélkül elszámolható 10 százalék költséghányadot, vagy a tételes költségelszámolást választhatja az önálló tevékenységet folytató magánszemély a jövedelemszámítás során az adóelőleg alapjának meghatározásakor. Ha évközben a 10 százalék költséghányadot alkalmazza a magánszemély, akkor évvégén az éves bevallás kitöltésekor még áttérhet a tételes költségelszámolásra, de ezt fordítva nem lehet megtenni.

Az önálló tevékenység bevételének része az ezzel összefüggésben költségtérítés címén kapott összeg is.

Az önálló tevékenységből származó jövedelmet csak azonos módon lehet megállapítani többféle önálló tevékenység esetén. Ezért fontos tudni, ha valaki például őstermelői tevékenysége tekintetében a tételes költségelszámolást választotta, akkor más önálló tevékenysége tekintetében is csak tételes költségelszámoló lehet.

A fizetendő adóelőleg megállapítása érdekében először meg kell állapítani az adóelőleg-alapját, amely tovább csökkenthető az szja-törvény által elismert kedvezményekkel (családi kedvezmény, első házasok kedvezménye).

Természetesen a kedvezmények érvényesítésére csak akkor van mód, ha a magánszemély más jogviszonyából származó jövedelmével (például munkabér) szemben nem érvényesíti azt.

A megállapított adóelőleg-alap után 15 százalék adóelőleget kell fizetni azzal, hogy a fizetendő összegből levonható az adóévben már befizetett adóelőleg összege.

A fizetendő adót tovább csökkenti a személyi kedvezmény.

Az egyes kedvezmények érvényesítésével kapcsolatos fontosabb tudnivalók az első negyedévi adóelőleg fizetésre történő felhívásban már ismertettük.

Bérbeadás/Szálláshely-szolgáltatás

A bérbeadásból/szálláshely-szolgáltatásból származó jövedelem megállapításakor speciális szabály, hogy a kizárólag üzleti célt szolgáló tárgyi eszközök beszerzési árát az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint számolhatják el adózók az szja-törvény 11. számú mellékletében foglalt rendelkezések szerint, ami az adóelőleg számításánál egyáltalán nem közömbös, mivel az értékcsökkenési leírás időarányos összege a negyedéves adóelőleg fizetéskor is érvényesíthető.

Értékcsökkenési leírás alá vonható bérbeadás és szálláshely-szolgáltatás esetén a 3 évvel korábban beszerzett ingatlan bekerülési értéke is. Értékcsökkenési leírás címén elszámolható továbbá a tevékenység megkezdése előtt legfeljebb 3 évvel korábban beszerzett tárgyi eszközök bekerülési értéke. Egyebekben az önálló tevékenységet folytatókra vonatkozó általános szabályok az irányadók.

Fontos tudni, hogy értékcsökkenési leírás csak a saját tulajdonban lévő tárgyi eszközre vonatkozik. Így például, ha a haszonélvezeti joggal bíró hasznosítja az ingatlant, akkor esetében nincs mód értékcsökkenési leírást elszámolni az ingatlan után. Érdemes arra is figyelni, hogy az ellenérték nélkül szerzett (örökölt, ajándékba kapott) tárgyi eszköz után nem számolható el értékcsökkenési leírás.

A kétszázezer forint egyedi beszerzési, előállítási értéket meg nem haladó, valamint a 33 százalékos norma alá besorolt tárgyi eszközök (például számítógép) beszerzési ára két év alatt 50-50 százalékban számolható el, tehát az évközi beszerzés miatti időarányosítással nem kell számolni. Itt kell megjegyezni, hogy e rendelkezés alkalmazható akkor is, ha a tárgyi eszköz nem új, azaz korábban már használatba vett tárgyi eszköz beszerzésére került sor.

A 33 és a 14,5 százalék leírási kulcs alá sorolt, korábban még használatba nem vett tárgyi eszközökre szintén 50 százalék értékcsökkenés alkalmazható. Ez például azt jelenti a gyakorlatban, hogy a magánszemély két év alatt írhatja le az újonnan vásárolt berendezési tárgyak (hűtő, tv, ágy asztal, szék stb.) bekerülési értékét.

A bérbeadónak lehetősége van arra, hogy a lakás bérbeadásából származó bevételéből levonja az általa más településen bérbevett lakás ugyanazon évben igazoltan megfizetett bérleti díját. A bevétel ilyen címen azonban csak abban az esetben csökkenthető, ha a bérbeadás, illetve a bérbevétel időtartama meghaladja a 90 napot, és a bérbevett lakással összefüggésben a magánszemély más tevékenységből származó bevételével szemben nem számol el költséget, vagy az igazoltan megfizetett bérleti díjat számára még részben sem térítik meg. Az említett szabály akkor is alkalmazható, ha a bérbe vett lakás külföldön van. Ez a szabály a feltételek megléte esetén már az adóelőleg fizetésekor is alkalmazható.

Közös tulajdon esetén – a tulajdonosok eltérő rendelkezése, vagy tulajdonjogi korlátozások hiányában – az bérbeadásából származó jövedelem után a magánszemélyt a tulajdoni hányada arányában terheli adókötelezettség.

Közös tulajdonban álló ingatlan, ingó vagyontárgy bérbeadása esetén a költségek igazolására bármely tulajdonostárs nevére kiállított bizonylat figyelembe vehető.

Fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély

Az szja-törvény 57/A § (2) bekezdése értelmében a fizető-vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély adóévenként az adóév egészére – az szja-törvény 8. számú melléklete szerint – az e tevékenységéből származó bevételére tételes átalányadózást választhatott, feltéve, hogy e tevékenységét a tulajdonában, haszonélvezetében lévő, legfeljebb három – nem szálláshely-szolgáltatás rendeltetésű – lakásban vagy üdülőben folytatja.

A tételes átalányadó éves összege szobánként 38 400 forint, melyet akkor is meg kell fizetni, ha a tételes átalányadózást választó magánszemély a fizető-vendéglátó tevékenységét nem a teljes adóévben folytatja, azaz év közben kezdi vagy szünteti meg, esetleg szünetelteti azt.

Az éves átalányadót egyenlő részletekben kell megfizetni minden negyedévet követő hó 12. napjáig. A tevékenység megszüntetése esetén a megszüntetés negyedévét követő 15 napon belül kell megfizetni a még hátralévő tételes átalányadót.

Mikor nem kell adóelőleget fizetni?

Nem kell adóelőleget fizetnie a magánszemélynek mindaddig, amíg a fizetendő összeg az adóév elejétől összesítve, vagy egyébként, amely negyedévben a 10 ezer forintot nem haladta meg. A 10 ezer forint értékhatárba beleszámít a más tevékenységre tekintettel fizetendő adóelőleg összege is.

Az adóelőleget a magánszemélynek év közben nem kell bevallania, csupán az éves bevallásában kell majd negyedéves bontásban szerepeltetnie.

Egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

A teljesség kedvéért fontos említést tenni a magánszemély egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettségéről is az 1998. évi LXVI. törvény alapján (továbbiakban: eho), amely jellemzően az önálló tevékenységből származó jövedelmek esetében merül fel.

Ha a jövedelem nem kifizetőtől származik (például óraadás, tervezés esetén), akkor az ehót a magánszemélynek előlegként, az szja-előleg megfizetésével egyidejűleg kell megállapítania és megfizetnie. Ilyen esetekben a bevételből megállapított jövedelem után a 19,5 százalék ehót kell fizetnie.

Abban az esetben, ha a magánszemély szálláshely-szolgáltatási tevékenysége utáni adókötelezettségre az önálló tevékenységre vonatkozó szabályokat alkalmazza (összevont adóalapba tartozó), akkor a jövedelme után – a 15 százalékos személyi jövedelemadón kívül – 19,5 százalékos ehót is köteles fizetni, az adóelőleggel együtt.

A megfizetett 19,5 százalékos eho – mint a központi költségvetésbe fizetendő közteher – a bevétellel szemben költségként elszámolható.

Ingatlan-bérbeadás esetén viszont a 2018. évtől már nem kell ehót fizetni.

Nem kell ehót fizetni akkor sem, ha a magánszemély a tételes átalányadót választotta.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

hirdetés
NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Osztalékfizetési határozat megszűntetése

Pölöskei Pálné

adószakértő

Honkongi szoftverszámla

Tüske Zsuzsanna

vámszakértő

Külföldi napidíj mértéke

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 október
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close