Ne hagyja veszni az adókedvezményt, sáfárkodjon jól a pénzével!

Megosztás Tetszik

Akár 280 ezer forint adót visszakaphat az, akinek van szabad pénze és van az összevont adóalapba tartozó jövedelem után elegendő megfizetett adója. Ahhoz, hogy valaki teljes egészében ki tudja használni a kedvezményt, 1 millió 400 ezer forintot kell, hogy jóváírjanak bizonyos megtakarítási számláin.

Önkéntes kölcsönös pénztári rendelkező nyilatkozat

A magánszemély az összevont adóalapja után megfizetett adójából rendelkező nyilatkozata alapján az ÖPT nyugdíj, egészség, önsegélyező pénztárban vezetett egyéni számlájára történő jóváírás formájában visszakapja az adóévben

– az általa a tagi jogviszonyára tekintettel befizetett összeg,

– a javára más személy által befizetett összeg (munkáltatói hozzájárulás, támogatói adomány),

– az adóévben megszerzett egyéb jövedelmének minősülő, az egyéni számláján jóváírt, összeg

együttes értékének 20 százalékát, valamint az egészségpénztárban, önsegélyező pénztárban az egyéni számláján fennálló számlaköveteléséből

– az elkülönített és az adóévben a lekötéstől számítva legalább 24 hónapra lekötött - az adóév utolsó napján lekötött számlakövetelésként kimutatott - összeg 10 százalékát a lekötés adóévében,

– az önkéntes pénztárakról szóló törvényben meghatározott prevenciós szolgáltatásra az adóévben kifizetett összeg 10 százalékát,

de együttvéve legfeljebb évi 150 ezer forintot [Szja tv. 44/A §].

A lekötött számlakövetelés idő előtti feltörése esetén (még ha csak részben történt is) a feltörés, a lekötött követelés alapján átutalt összeget a magánszemélynek 20 százalékkal növelten kell bevallania az adott évre vonatkozó adóbevallásában, és azt a bevallás benyújtásáig előírt határidőig kell megfizetnie [Szja tv. 44/A § (4) bekezdés].

Rendelkező nyilatkozatot csak a pénztár tagja tehet, valamint az is, aki ÖPT nyugdíjpénztárnak a nyugdíjszolgáltatás igénylése miatt már nem tagja. Ez utóbbi eset kivételével viszont nem tehet nyilatkozatot az a magánszemély, aki a nyilatkozattétel időpontjában önkéntes pénztárnak már nem tagja. Rendelkező nyilatkozatot a pénztár igazolása alapján lehet tenni.

Aki több önkéntes pénztári tagsága alapján jogosult rendelkezni, nyilatkozatában bármelyiknél vezetett, de csak egy olyan egyéni számláját jelölheti meg, amelynek javára történt az adóévben befizetés, jóváírás vagy lekötés, illetve amelynek terhére történt rendelkezési jogosultságot megalapozó prevenciós szolgáltatás miatt kifizetés [Szja tv. 44/A § (2) bekezdés].

Jó tudni, hogy leghamarabb az ÖPT egészség, önsegélyező pénztárba befizetett összegek adómentes felvételére van lehetőség. Így például a decemberben befizetett összeg januárban már felhasználható gyógyszerre, fogászati kezelésre stb. A nyugdíjpénztári befizetések viszont csak meghatározott várakozási idő és a nyugdíjkorhatár után vehetők fel adómentesen.

Befizetések nyugdíj-előtakarékossági (nyesz) számlára

A magánszemély az összevont adóalapja után megfizetett adójából rendelkező nyilatkozata alapján visszakapja nyesz számlájára történő jóváírás formájában az adóévben a számlára befizetett összegek 20 százalékát, de legfeljebb az adóévben összesen 100 ezer forintot (2020. január 1-je előtt elért öregségi nyugdíjkorhatár setén 130 ezer forintot) [Szja tv. 44/B §].

A nyesz további előnye, hogy a befizetésekből vásárolt értékpapírok kamata, átruházásuk esetén elért árfolyamnyeresége után nem kell adót fizetni. Az említett értékpapírok után kapott osztalék azonban adóköteles.

A számláról teljesített nyugdíjszolgáltatásnak minősülő kifizetés szintén adómentes, amelynek feltétele, hogy a szolgáltatásra jogosult nyugdíjas a nyeszt a teljesítés évét megelőző tízedik adóévben, vagy azt megelőzően nyitotta meg, vagy jogosultsága rokkanttá nyilvánítása alapján keletkezett [Szja tv. 1. számú melléklet 6.5. pont].

Rendelkező nyilatkozatot a nyesz számlavezetője által kiadott, az adóévben befizetett összegek együttes értékét tartalmazó igazolás alapján lehet megtenni. Az igazolásokról a számlavezetőket az adókedvezményre jogosító igazolás adatszolgáltatására vonatkozó előírások szerint az adóévet követő január 31-éig adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

A befizetést akkor is figyelembe kell venni, ha a nyilatkozat-tétel időpontját megelőzően a nyesz nyugdíjszolgáltatás igénylése miatt már megszűnt, de a befizetés évének utolsó napján még létezett. Ilyen esetben az adó kiutalása érdekében a nyilatkozaton a magánszemélynek meg kell jelölnie azt a címet vagy folyószámlát, ahová a kiutalást kéri.

Befizetés nyugdíjbiztosításra

Az Szja tv. rendelkezési jogosultságot biztosít a megfizetett adó visszatérítésére a magánszemély szerződő által nyugdíjbiztosítási szerződésre befizetett összegek 20 százalékáig, maximum 130 ezer forintig.

Ez a kedvezmény akkor jár, ha a biztosító teljesítésére – a haláleseti szolgáltatást kivéve – a biztosítás teljes tartama alatta a biztosított jogosult, és a szerződés szerint a biztosító kizárólag a következő események bekövetkezésekor nyújt szolgáltatást:

– a biztosított halála, vagy

– a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti saját jogú nyugdíjszolgáltatásra való jogosultság megszerzése, vagy

– legalább 40 százalékot elérő egészségkárosodása, feltéve, hogy a nyugdíjbiztosítás szerződés létrejöttekor a biztosított egészségkárosodása a 40 százalékos mértéket még nem érte el, függetlenül attól, hogy rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra jogosult-e vagy sem, vagy

– a biztosító lejárati szolgáltatása a szerződés létrejöttekor érvényes öregségi nyugdíjkorhatár biztosított általi elérésekor válik esedékessé.

Bármelyik esetben feltétel, hogy a szerződés létrejöttétől a biztosítási eseményre tekintettel történő teljesítésig legalább 10 évnek kell eltelnie (kivéve a biztosított halálát, a rokkantsági, a rehabilitációs ellátásra való jogosultság bekövetkezését, valamint, ha a biztosító teljesítése nem csökkenő összegű járadékszolgáltatás, és a járadékszolgáltatást a szerződés létrejöttétől számított 10. év végéig vagy a biztosított haláláig nyújtják). Az olyan szerződés, amely ezeket a kikötéseket, feltételeket nem tartalmazza, vagy más kockázati eseményt, más szolgáltatásra jogosító rendelkezést is tartalmaz, nem minősül kedvezményre jogosító nyugdíjbiztosításnak.

A kedvezményt a magánszemély rendelkező nyilatkozata alapján érvényesítheti az összevont adóalapja után megfizetett adójából a szerződés javára történő jóváírás formájában

– az általa megfizetett biztosítási díj,

– a kifizetőnek nem minősülő más magánszemély által fizetett (a törvény alapján adómentes bevételnek minősülő) díj,

– a kifizetőnek nem minősülő más (nem magánszemély, például külföldi munkáltató) által fizetett, az összevont adóalapba tartozó jövedelemként adóköteles díj után [Szja tv. 44/C §].

A visszajáró összeget a biztosító a szerződő nyugdíjbiztosítási szerződésének javára írja jóvá és külön kezeli a szerződésre befizetett egyéb díjaktól.

A jóváírt összeget a magánszemélynek húsz százalékkal növelten vissza kell fizetnie, ha a nyugdíjbiztosítás alapján nyugdíjbiztosítási szolgáltatásnak nem minősülő kifizetés történik. Ilyen eset fordulhat elő a szerződés visszavásárlása, részvisszavásárlása, kötvénykölcsön törlesztő részletének a nyugdíjcélú megtakarítással szembeni elszámolása, vagy ha díjfizetéssel részben vagy egészben nem fedezett időszakban a nyugdíjcélú megtakarítással szemben több, mint hat havi kockázati biztosítási díjrész (kivéve az alapbiztosítás legalacsonyabb összegű kötelező kockázati biztosítási díjrészét) elszámolására kerül sor. Ide tartozik a törvényi rendelkezésnek meg nem felelő járadékszolgáltatás esete is, valamint a szerződés olyan átalakítása is, amelynek következtében a biztosítás nem minősül kedvezményre jogosító nyugdíjbiztosításnak.

Egyéb tudnivalók

Az előzőek szerinti adóvisszatérítés kizárólag az összevont adóalap adójából lehetséges. A külön adózó jövedelmek, mint például az ingatlanértékesítésből, árfolyamnyereségből osztalékból származó jövedelem, kamatjövedelem nem tartozik az összevont adóalapba, így ezen jövedelmek adójáról nem lehet rendelkezni. Továbbá annak, akinek más kedvezmények miatt (például családi kedvezmény, négygyermekes anya) nincs összevont adóalap után megfizetett adója, nem jár adó-visszatérítés.

Ha a magánszemély összevont adóalapja adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó része a nyilatkozatokban megjelölt együttes összeg teljes kiutalását nem teszi lehetővé, vagy a nyilatkozatokban megjelölt együttes összeg a 280 ezer forintot meghaladja, az adóhatóság a nyilatkozatokban jogszerűen megjelölt összegek arányát veszi figyelembe azzal, hogy az egyes átutalások jogcím szerinti összege ebben az esetben sem haladhatja meg az adott rendelkezési jogcímre irányadó összeghatárt [Szja tv. 44/D §].

Abban az esetben, ha a magánszemély a halála miatt a 44/A-44/E paragrafus szerinti nyilatkozattételi jogosultságának nem tudott eleget tenni, az adóhatóság a rendelkezésére álló adatszolgáltatások alapján az adózás rendjéről szóló törvény szerinti soron kívüli adómegállapítási eljárásban a nyilatkozattételt egyébként megalapozó befizetéseket figyelembe veszi, és a befizetett adó terhére történő visszatérítés összegét határozattal állapítja meg [Szja tv. 44/F §].

Kedvező, hogy az adóbevallási tervezettel összefüggő eljárásban a magánszemély adó feletti rendelkezésének minősül a NAV által elkészített és az adóbevallási tervezetben feltüntetett 44/A–44/E paragrafus szerinti nyilatkozat is, ha a magánszemély az adóbevallási tervezetet az adóévet követő év május 20-áig nem egészíti ki, nem javítja, bevallási kötelezettségét más módon nem teljesíti.