NAV-tájékoztató: ilyen kötelezettségei vannak, ha magánszemélyként használt cikket értékesített

Megosztás Tetszik

Az ellenőrzési tapasztalatok azt mutatják, hogy a jellemzően a saját, használt termékeiket (például gyermekruhát, egyéb ruhaneműt) értékesítő magánszemélyek nincsenek tisztában azzal, hogy ezen értékesítésekkel kapcsolatban terheli-e őket adókötelezettség, és ha igen, pontosan mi. A tájékoztató a legfontosabb szabályokat veszi sorra, olvasható a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján.

1. Bizonylatkiállítás

Az értékesítésről bizonylatot kell kiállítani. Azonban, mivel a saját használt cikkeiket értékesítő magánszemélyek nem áfaalanyok, nem számlát vagy nyugtát, hanem egyéb bizonylatot kell kiállítaniuk.

Az egyéb bizonylatra nincs semmilyen formai előírás, ezt az eladó saját belátása szerint alakíthatja ki, de fontos, hogy legalább a következő adatokat tartalmazza:

• az eladott cikk megnevezése;
• sorszám vagy más azonosító;
• a vevő magánszemély neve, lakóhelye, valamint adóazonosító száma;
• az eladó magánszemély neve, lakóhelye, valamint adóazonosító száma;
• ha a bizonylat kiállítója nem azonos az eladóval, akkor a kiállító neve (elnevezése), lakóhelye (székhelye, telephelye), valamint – ha van – adóazonosító jele, adószáma;
• a kiállítás időpontja;
• az értékesített áru megnevezése (például gyermekruha), a bevétel összege;
• a nyilvántartásban rögzítés időpontja;
• ha a bizonylaton több adásvétel is szerepel, akkor az összesítés alapjául szolgáló bizonylatok, valamint az időszak megjelölése;
• minden olyan további adat, amely szükséges lehet az esetleges adózáshoz, annak ellenőrzéséhez.

A készpénzes bevételek bizonylatolására a nyomtatványboltokban kapható bevételi pénztárbizonylat is megfelelő.

2. Nyilvántartás-vezetés

Azért, hogy a magánszemély ellenőrizni tudja, hogy az értékesítésekkel kapcsolatban kell-e adóznia, a megszerzett bevételeit összesítenie, és azokról nyilvántartást kell vezetnie.

A nyilvántartás készítésekor célszerű a bizonylat kiállítására vonatkozó szabályokból kiindulni, tehát, ha az összesítés a bizonylat valamennyi adatát áttekinthetően tartalmazza, a nyilvántartás a Nemzeti- Adó- és Vámhivatal szempontjából is elfogadható lesz.

Ezeket az adatokat a nyilvántartásnak

• időrendben,
• folyamatosan vezetve,
• ellenőrizhetően

kell tartalmaznia.

A bizonylatot és a nyilvántartást az értékesítéstől számítva hat évig meg kell őrizni, ez az elrontott bizonylatokra is vonatkozik.

3. Bevallás

Ingó vagyontárgy értékesítéséből származó bevétel – főszabály szerint – minden olyan bevétel, amelyet az átruházásra tekintettel a magánszemély megszerez (pl. az eladási ár, a cserébe kapott dolog megszerzéskori szokásos piaci értéke).

A jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy a bevételből le kell vonni a megszerzésre fordított összeget, a megszerzéssel és eladással kapcsolatos, igazolt költségeket és az értéknövelő beruházások költségét.

Bevétel – költség = jövedelem.

Eladási ár – (vételi ár + értéknövelő beruházás + eladással kapcsolatos kiadás) = jövedelem.

Megjegyzendő, hogy a saját előállítású termékek értékesítése nem tekinthető ingó értékesítésnek, az önálló tevékenységből származó jövedelmet keletkeztet.

A magánszemélynek azt a bevételt, amelyre ingó vagyontárgy értékesítéséből tesz szert, és az ebből származó bevételének éves összege a 600 ezer forintot, vagy az abból megállapított évi összes jövedelme a 200 ezer forintot nem haladja meg, nem kell bevallania.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha a magánszemélynek az adóévben csak használt cikk értékesítéséből származott bevétele és annak éves összege alapján a magánszemélyt bevallási kötelezettség nem terheli, akkor az adóévre vonatkozóan bevallást sem kell benyújtania.

Amennyiben a magánszemély a használt cikk értékesítésén túlmenően más jogcímen (pl. munkaviszony alapján) is szerzett jövedelmet, de a használt cikk értékesítéséből származó bevétele/ jövedelme alapján nem kell bevallást benyújtania, akkor éves bevallásában csak a más jogcímen szerzett jövedelmét kell feltüntetnie, az ingó értékesítésből származó összeget nem.

Természetesen a fenti értékhatár átlépését követően a használtcikk-értékesítésből származó bevétel/jövedelem bevallási kötelezettség alá esik és az a külön adózó jövedelmek között szerepel.

Fontos tudni, hogy ha a használt cikk értékesítése gazdasági tevékenység keretében történik (kivéve, ha a bevételt egyéni vállalkozói tevékenység keretében szerzi meg), akkor a megállapított jövedelem önálló tevékenységből származó jövedelemnek számít és az ebből származó jövedelem az összevont adóalapba tartozó jövedelmek között szerepeltetendő. Gazdasági tevékenységnek az számít, ha a magánszemély a tevékenységet üzletszerűen, illetőleg tartósan vagy rendszeres jelleggel folytatja, feltéve, hogy a tevékenysége ellenérték elérésére irányul vagy azzal jár, és a tevékenység végzése független formában történik. Megjegyzendő, hogy a gazdasági tevékenységet folytató magánszemély az áfatörvény alanyává válik. Ebben az esetben az adóhatóságnál áfaalanyként be kell jelentkezni, és a tevékenység folytatása során az áfatörvény szabályait is figyelembe kell venni. Így termékértékesítésről az áfatörvényben meghatározott bizonylatot, azaz számlát, vagy amennyiben annak áfatörvényben meghatározott feltételei fennállnak, nyugtát kell kiállítani, továbbá ha bejelentkezéskor nem választott alanyi adómentességet, az áfabevallási kötelezettség is fennáll.