Munkavégzés két EU-s tagállamban: mitől függ, hol kell adózni?

Megosztás Tetszik

Magyar állampolgárságú személy osztrák cégnél dolgozik ügyvezetőként. Adóilletősége jelen pillanatban osztrák. Felmerült a lehetősége annak, hogy átvegyen Magyarországon is feladatokat a cégcsoporthoz tartozó vállalatnál. Az ausztriai feladatait Magyarországról végezné. Erre reális lehetőség van, hiszen a technikai feltételek és a közelség miatt nincs semmi akadálya. A lakása Magyarországon van, viszont közel azonos időt tölt mindkét országban munkavégzéssel. Nem egyedi eset, több ilyen is létezik ma már. Hogyan, hol kell adóznia? – kérdezte olvasónk. Horváthné Szabó Beáta adószakértő válaszolt.

Amikor a magánszemély Magyarországról dolgozik túlnyomórészt, és az állandó lakóhelye is Magyarországon van, akkor mind az szja-törvény, mind a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmény alapján magyar illetőségű lesz. Nem egyértelműek a kérdésben írtak, mivel ha a magánszemély „ausztriai feladatait Magyarországról végezné”, akkor hogyan lenne lehetséges, hogy „közel azonos időt tölt mindkét országban munkavégzéssel”.

Szakértőnk a ezért fontosnak tartja részletes megvizsgálni az illetőség kérdését.

Nem önálló munka esetén mindkét társaság által fizetett jövedelem az illetőség országában adózik. Kivéve, ha a munkát a másik országban végzi a magánszemély, és az egyezményben foglalt hármas feltétel vizsgálata szerint a jövedelem a munkavégzés országában adózik.

Magyar illetőség esetén, a világjövedelmet Magyarországon kell bevallani, azonban az adóztatás jogát a 15. cikk alapján kell meghatározni. Eszerint, ha a Magyarországon illetőséggel bíró személy Magyarországon végzi a munkát, akkor az azért kapott jövedelem Magyarországon adózik, akkor is, ha a jövedelmet az osztrák cég fizeti ki. Amikor a magánszemély Ausztriában végez tevékenységet, az osztrák munkanapokra eső díjazás Ausztriában adózik, amennyiben a térítést osztrák illetőségű munkaadó fizeti.

Persze a gyakorlatban ez nem ilyen egyszerű, csak akkor ha a magánszemély a magyar munkanapokon csak a magyar cég javára dolgozik, illetve az osztrák munkanapokon az osztrák javára. Abban az esetben, ha folyamatosan mindkét országban mindkét munkáltató javára dolgozik a magánszemély, akkor az adókötelezettséget az egyezményben foglalt másik két feltétel is befolyásolhatja. Például, ha a magánszemély több mint 183 napot tartózkodik Ausztriában, akkor az illetőségtől függetlenül a magyar cégtől kapott jövedelme után az osztrák munkanapra jutó díjazás is Ausztriában adózik. Az adókötelezettséget az is befolyásolja, ha a magyar cég javára Ausztriában folytatott tevékenység miatt az osztrák szabályok szerint telephely jön létre.

Az egyezmény 15. cikke mellett a 22. cikkben foglaltakra is kell figyelni attól függően, hogy a magánszemély az adóévben magyar vagy osztrák illetőségű lesz. Amennyiben magyar illetőségű, akkor az Ausztriából kapott jövedelem utáni adókötelezettséget attól függően kell Magyarországon bevallani, hogy a jövedelem hol adóztatható. Az osztrák cégtől kapott jövedelem magyar munkanapokra jutó része után Magyarországon kell szja-előleget fizetni, és a jövedelmet év végén bevallani. Az osztrák munkanapokra jutó jövedelmet is be kell vallani Magyarországon, de csak tájékoztató adatként.

A leírtakból látható, hogy általánosságban nem lehet a jövedelem utáni adókötelezettséget megállapítani, hiszen az függ a magánszemély illetőségétől, a munkavégzés helyétől, az adott országban töltött napoktól, a telephelytől és attól, hogy kinek a javára végzi a munkát.

Továbbá nem szabad elfeledkezni a tb-kötelezettségről sem, hiszen az csak egyik országban merül fel, de mindkét jogviszony alapján – hívta fel a figyelmet válasza végén szakértőnk.