Munkabérelőleg: mikor adható adómentesen, és mikor terheli szja és szocho?

  • Lepsényi Mária adószakértő

A munkavállalónál előfordulhatnak olyan élethelyzetek, amikor anyagi gondjai enyhítésére nincs más lehetősége, mint hogy előleget kérjen a munkáltatójától a jövőbeni bére terhére. A nyári szabadság előtt gyakran élnek a munkavállalók ezzel a lehetőséggel. Cikkünkben összefoglaljuk a juttatásra vonatkozó szabályokat.

A munkabérelőleg-juttatások rendjével kapcsolatos részletszabályokat sem a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény, sem egyéb jogszabályok nem állapítanak meg.

Munkabérelőleg a munkaviszonyra és más hasonló jogviszonyokra (például köztisztviselői jogviszony) tekintettel juttatható, melynek kétféle típusa lehet.

Megkülönböztethetünk a munkavállaló részére kötelező jelleggel jogszabály vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján, illetve a munkavállaló kérelmére juttatott munkabérelőleget.

A gyakorlatban a munkabérelőleg nyújtásának rendjét többnyire szabályzatban vagy kollektív szerződésben rendezik a munkáltatók. Ezekben szabályozható egyebek mellett, hogy a munkáltató milyen feltételekkel biztosítja a munkabérelőleget, illetve a próbaidő alatt nyújtható-e bérelőleg vagy sem, vagy például a munkaviszony megszűnése esetén a munkavállaló hogyan és milyen formában köteles visszafizetni az előleget.

A kérelemre adott munkabérelőleg a munkáltatónak biztosított olyan eszköz, mellyel segíteni tudja az anyagilag nehéz helyzetbe került munkavállalót. A juttatható előleg mértékét munkajogi szabály nem korlátozza, és a munkabérelőleg-kérelemre vonatkozóan sincsenek előírások, ugyanakkor a kérelmet és a kifizetés engedélyezését érdemes írásba foglalni, mivel gyakorlatilag a munkáltató kamatmentes kölcsönt nyújt, aminek adóvonzata is lehet. Célszerű az engedélyben megállapodni a visszafizetés idejében és módjában.

A munkavállaló kérelmére a munkáltató által folyósított munkabérelőleg adójogi szempontból olyan kamatmentes kölcsönnek minősül, amelyre a személyi jövedelemadóról szóló törvény kamatkedvezményből származó jövedelemre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Nem vonatkoznak a hivatkozott rendelkezések arra az esetre, ha a munkabérelőleg folyósítása legfeljebb hathavi visszafizetési kötelezettség mellett, a folyósítás napján érvényes minimálbér havi összegének ötszörösét meg nem haladó értékben történik. Ha a munkáltató az általa az előzőek szerint folyósított munkabérelőleg visszafizetése előtt újabb munkabérelőleget juttat, akkor arra a kedvező rendelkezés nem alkalmazható [szja-törvény 72. § (4) bekezdés g) pont].

A kedvező rendelkezés alapján 2020-ban nem kell alkalmazni a kamatkedvezményből származó jövedelemre vonatkozó adózási szabályokat, ha a munkabérelőleg címén kifizetett összeg nem haladja meg az 805 ezer forintot (5x 161 ezer forint), és a visszafizetés legfeljebb hat havi részletben történik.

Mivel a munkabérelőleg juttatásakor egyfajta kölcsönről van szó (amit vissza kell fizetni), ezért az összeg folyósításakor abból adóelőleget nem kell vonni, viszont értelemszerűen visszafizetni is a bruttó összeget kell. A visszafizetés során munkabérből történő levonás útján is kérheti a munkavállaló a törlesztést.

Ha az előzőekben foglalt feltételek nem teljesülnek, akkor kamatkedvezményből származó jövedelem keletkezik, mely után a munkáltatónak kell adóznia. A kamatkedvezményből származó jövedelem után a kifizetőnek a kamatkedvezmény 1,18-szorosa után 15 százalék személyi jövedelemadót és 15,5 százalékos szociális hozzájárulási adót kell fizetnie [szja-törvény 72. § (2) bekezdés; szochotörvény 1. § (4) bekezdés]. Az adót és a szochót adóévenként, az adóév utolsó napjára – ha a követelés az adóévben megszűnt, akkor a megszűnés napjára – kell megállapítani, és a kötelezettség hónapját követő hónap 12-éig kell megfizetni, illetve eddig kell a 08-as nyomtatványon bevallani. A magánszemélynek ezzel összefüggésben nem keletkezik adókötelezettsége.

Abban az esetben, ha például 12 hónapra nyújtott munkabérelőlegről van szó, a munkáltatónak a leírtak szerint keletkezik adókötelezettsége. Ez elkerülhető, ha a munkavállaló a fennálló tartozás mindenkori összege után legalább az szja-törvény 72. paragrafus (1) bekezdésében meghatározott kamatot fizet a munkáltatónak.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Flottakezelő

Nagy Norbert

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 július
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close