Léket kapott a NAV vagyonosodási módszertana

De mi van akkor, ha az adóhatóság jogszerűen nem kérheti le a bankszámla kivonatokat, illetve nem bonthatja meg a bevallást készpénzes és nem készpénzes bevételekre? - teszi fel az értelmetlen kérdését Angyal József az értelmetlen cikk értetlen szerzője. Kétkedem a szaktudását illetően! Abban is biztos vagyok, hogy még nem olvasott végig egy vagyonosodási vizsgálat iratkupacát sem!

Menjünk sorba a vagyonosodási vizsgálat menetén:

1. Az adóhatóság bármelyik bankszámlát megvizsgálhatja, sőt akár a rajta lévő összes pénzt inkasszóval leszedheti, mert erre törvényes felhatalmazása van. Hogy ez a fajta végrehajtási módszer, amelyhez bírósági végzés sem szükséges mennyire etikus? Semennyire.
2. Azt, hogy az állami adóhatóság által végzett Szja-utóellenőrzés - közismertebb nevén vagyonosodási vizsgálat mennyire sz@r, igazán csak azok tudják, akik már beleestek egy ilyen procedúrába és a revizorok szórakoztak velük a „ha van rajta sapka azért, ha nincs azért büntetjük” elvük mentén.
3. A revizorok a Cash Flow szakkifejezést kizárólag készpénz alapon hajlandók alkalmazni, holott ez a fogalom a teljes pénzforgalmat jelenti, ide kell érteni minden pénzben kifejezhető vagyoni értéket úgymint: bankszámla, értékpapírok, konkrétan meghatározható követelések, (értékpapír, váltó, igazolhatóan adott kölcsönök, kintlévőségek, stb.)
Magyarán az adóhatóság azt sem hajlandó elfogadni, ha valaki a havi munkabérét bankszámlára kapja!
4. Ha a revizoroknak nehézséget okoz egy a tények feltárását bizonyító valódi vizsgálat, akkor egyszerűen két dolgot tesznek, mert a magyar (sz@r) törvények ezt megengedik számára:
a.) Az Art. 97. § (4) szakasza második mondata szerint: „a bizonyítást az adózó kötelezettségévé teszi” és figyelmen kívül hagyja a joghely első fordulatát, amely szerint: „Az ellenőrzés során a tényállást az adóhatóság köteles tisztázni és bizonyítani”
b.) Azonnal az Art. 60 § szerinti becslési eljárást alkalmazza, mert ez esetben az adóhatóság semmit sem köteles bizonyítani!
c.) Az adóhatóság nem köteles alkalmazni az Art. 97. § (6) szakaszát sem, holott az az adóalanynak is kedvezne: „Az adóhatóság a tényállás tisztázása során az adózó javára szolgáló tényeket is köteles feltárni. A nem bizonyított tény, körülmény - a becslési eljárás kivételével - az adózó terhére nem értékelhető.”
Jelen esetben csak a - becslési eljárás kivételével - kerül alkalmazásra! És ehhez még az is tartozik, hogy az adóhatóságra nem érvényesek az ügyintézési határidők és az elévülési szabályok sem!
5. A vizsgálat során olyan táblázatokat készítenek, amelyben a nyitó sor nem tartalmazza az adóalany vagyonát, azaz a semmiből kezdik a kiadásait levezetni. A táblázat egyenlegét nem viszik át a következő évi táblázat nyitó sorába! Továbbá nem veszik figyelembe az adóalany évközben kapott legális bérjövedelmét, helyette egyéb tevékenységből származó bevételnek tekintek, amelyből után nem lehet levonni a korábbi adójóváírást.

Az általam fentebb leírtak szerint folynak a vagyonosodási vizsgálatok - sajnos - amelyekből egy dolog derül ki nagy biztonsággal: Magyarországon vagyunk! Nálunk az állami adóhatóság egy külön állam az államban, azt tehet amit csak akar, önálló végrehajtási joga van!

Ha mindehhez valamiféle komoly szaktudás párosulna még csak hagyján! De a revizorok egy vállalkozás adószáma alapján azt sem tudják meghatározni, hogy gazdasági társaságról vagy netán egyéni vállalkozásról van szó.

Erre varrjatok gombot!