adozona.hu
Lakáskiadáshoz kapcsolódó költségelszámolás, adózás
//adozona.hu/szja_ekho_kulonado/Lakaskiadashoz_kapcsolodo_koltsegelszamolas_FEUA0M
Lakáskiadáshoz kapcsolódó költségelszámolás, adózás
Magánszemély magánszemélynek ad ki lakást. A tételes költségelszámolást választotta. Milyen költségeket számolhat el a bevétellel szemben, beleértve az értékcsökkenést, valamint a számlával igazolható karbantartás, javítás, hibaelhárítás anyagköltségét és munkadíját? – kérdezte olvasónk. Lepsényi Mária adószakértő válaszolt.
Olvasónk kérdésében a közüzemi díjak elszámolhatóságára vonatkozóan is választ kért szakértőnktől, például arra az esetre, amikor a bérbeadó fizeti meg a közüzemi díjakat, amelyeket a bérlő kifizet neki. A másik megoldás, hogy átíratja a közüzemeket a bérlő nevére, és ő fizeti meg a számlákat. Szintén kérdés a közös költség rendezése. Úgy gondolom, hogy azt én fizetném és a bérlő kifizeti nekem, de az nálam nem jelentkezik bevételként. Elszámolható-e a biztosítási díj, vagy a bérleti szerződéshez kapcsolódó közjegyzői okirat díja? – kérdezte.
SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:
Tételes költségelszámolás esetén elismert költségként a magánszemély a bevételszerző tevékenységével közvetlenül összefüggő, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében felmerült, az adóévben ténylegesen kifizetett, szabályszerűen igazolt kiadást veheti figyelembe.
A bevétellel szemben legfeljebb az adott tevékenységből származó bevétel mértékéig az alábbi költségek számolhatók el:
– az e tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen felmerült és igazolt – az Szja tv. 3. számú melléklete rendelkezései szerint – elismert költség, illetve az igazolás nélkül elismert költség, valamint
– az ingatlan-bérbeadási tevékenységből származó bevételnél az szja-törvény 11. számú melléklete szerint a kizárólag bérbeadásra hasznosított tárgyi eszköz időarányos értékcsökkenési leírása, felújítási költsége, ideértve a felújítási költség értékcsökkenési leírás szerinti elszámolásának választását akkor is, ha a tárgyi eszköz beruházási költsége alapján egyébként nem történik értékcsökkenési leírás elszámolása.
Kizárólag üzemi célt szolgálnak azok a tárgyi eszközök és nem anyagi javak, amelyeket a magánszemély önálló tevékenységével, tevékenységeivel kapcsolatban használ, azokat más célra részben sem használja és üzleti nyilvántartásai ezt egyértelműen alátámasztják.
Lehetőség van arra, hogy a 200 ezer forintot meg nem haladó összegű egyedi tárgyi eszköznél az adózó adóév alatt számoljon el értékcsökkenési leírást, azaz 50-50 százalékos értékcsökkenést érvényesítsen.
A kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök beszerzésére, előállítására fordított kiadás a felmerülés évében elszámolható, ha annak az egyedi értéke a 200 ezer forintot nem haladja meg.
Elszámolható továbbá a tárgyi eszközök folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási, felújítási munkákra fordított kiadás is.
Elszámolható a biztosítási díj, illetve a bérleti szerződéshez kapcsolódó közjegyzői okirat díja is.
A közös költség összege része a bevételnek, mivel az nem a bérlőt terheli. A közös költség a bevétellel szemben költségként elszámolható, függetlenül attól, hogy az tartalmazza-e a vízhasználatot, szemétdíjat vagy más költséget.
Az építményadó tulajdonhoz köthető vagyoni típusú közteher, amely akkor is fizetendő, ha a magánszemély nem adja bérbe az ingatlant. Tehát nem az önálló tevékenység végzéséhez kapcsolódó közteher, így költségként nem számolható el. Ha azonban igazolható, hogy az ingatlant terhelő építményadó kötelezettségét – vagy annak magasabb összegét – a magánszemély adott bevételszerző tevékenysége váltja ki – mert például az épületet bérbe adja –, abban az esetben nem kifogásolható az építményadó vagy az adótöbblet költségként elszámolása.
Az idegenforgalmi adó sem kapcsolódik az önálló tevékenység végzéséhez, és egyébként sem az ingatlant bérbeadó magánszemélyt terheli, ezért költségként az sem számolható el.
Közüzemi számlák esetében, ha a bérlő nevére átírják az órákat, akkor az a bérlő költsége lesz, tehát nem bevétel.
Egyébként, ha a szolgáltató felé diktálja a bérbeadó az óra állását, és a bérlő ugyanazt az összeget fizeti ki a bérbeadónak, akkor nem bevétel a kapott összeg.
Hozzászólások (0)