Ab: alaptörvény-ellenes az önkormányzati szolidaritási hozzájárulásról szóló kormányrendelet

Megosztás Tetszik

Nem tették lehetővé, hogy az Országos Bírói Tanács véleményezze, visszamenőleges hatállyal kell alkalmazni, a döntésekről vitának nincs helye – ezeket sérelmezte az Alkotmánybíróság, amikor megsemmisítette a szolidaritási adóról szóló kormányrendelet több passzusát, alaptörvény-ellenesnek ítélve azokat.

Az Alkotmánybíróság teljes ülése a hatálybalépésükre visszamenőleges hatállyal megsemmisítette az Alkotmánybíróság III/3110/2025. sz. végzése alapján szükséges veszélyhelyzeti szabályozásról szóló 15/2026. kormányrendelet 1. § b) pontját, 3. § (2) bekezdését, 6. § (1) és (2) bekezdéseit.

Az Országos Bírói Tanács (OBT) jogorvoslati kérelmet terjesztett elő, amelyben kérte, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg, hogy a kormányrendelet előkészítéséért felelős szerv nem tette lehetővé az OBT számára a Bszi. (a bíróságok szervezetéről szóló törvény) szerinti véleményezését, és ezért a kormányrendelet egyes rendelkezéseit az Alkotmánybíróság semmisítse meg a kihirdetésükre visszamenőleges hatállyal.

A kormányrendelet előírja, hogy a bíróságnak a közigazgatási perrendtartásról szóló törvényt a rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A sérelmezett rendelkezések alapján a szolidaritási hozzájárulás megállapítása, beszedése, elszámolása a központi költségvetés végrehajtásának technikai lebonyolítását szolgáló folyamat, az ezzel összefüggő intézkedés vagy irat nem minősül hatósági aktusnak, ellene közigazgatási pernek nincsen helye.

A jogszabály azt is előírja, hogy a rendelkezéseket a folyamatban lévő bírósági eljárásokban is alkalmazni kell, a 2023–2025. években esedékessé vált szolidaritási hozzájárulással kapcsolatosan folyamatban lévő pert a bíróság megszünteti, a perköltséget az állam viseli.

Az indítványozó szerint a visszamenőleges hatályú megsemmisítés iránti kérelmet az indokolja, hogy a kormányrendelet szabályait a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell, így azok az Alkotmánybíróság általi esetleges megsemmisítés esetén is a folyamatban lévő perekben irreverzibilis változást idézhetnek elő.

Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy nem merült fel adat arra vonatkozóan, hogy a kormányrendelet előkészítéséért felelős szerv a kormányrendelet tervezetével kapcsolatban az OBT-t a tervezettel kapcsolatos szakmai álláspontja kifejtésére kérte volna fel. Nincs adat arra sem, hogy az OBT megküldte volna a jogszabály előkészítője számára a szakmai álláspontját tartalmazó választ.

Mindezeket figyelembe véve az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az OBT indítványban kifejtett érvelése alapján az OBT jogorvoslati kérelme megalapozott, ezért az abban kifogásolt szabályokat megsemmisítette.

Az ügy előadó alkotmánybírója Handó Tünde alkotmánybíró volt, a határozathoz több alkotmánybíró párhuzamos indokolást fűzött.

A döntés teljes szövege itt olvasható el!