További témák

Költségátalány juttatása és adózása igazolással és a nélkül

  • adozona.hu

Zrt. vezérigazgatójának munkaszerződésében – a bérén felül – 63 ezer forint költségátalányt állapít meg, arra tekintettel, hogy nem biztosít a munkavállaló részére cégautót. Lehet ilyen juttatást adni, mindenféle dokumentáció (útnyilvántartás stb.) nélkül? Milyen adókötelezettség terheli a költségátalányt? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda szakértőnk válaszolt.

Költségtérítés fizetésére nincs tiltó szabály, sőt a munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel [Mt. 51. § (2) bekezdés] – kezdte válaszát szakértőnk..

Adózási szempontból fő szabály szerint:

– Adóköteles a magánszemély által más személytől megszerzett bevétel (ideértve a költségtérítést is) egésze, vagy a bevételnek a törvény szerint elismert költséggel, igazolás nélkül elismert költséggel, vagy átalányban meghatározott költséggel csökkentett része, vagy a bevételnek a törvényben meghatározott hányada, kivéve, ha a bevételt a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni.

–  Bármely költség csak egyszeresen, egy alkalommal és – bizonyos kivételekkel – legfeljebb a bevétel mértékéig vehető figyelembe. Igazolás nélkül elismert költség a ténylegesen felmerült és igazolt kiadás érvényesítése helyett jogszabályban meghatározott mértékig számolható el, azzal, hogy ezt a költséget ilyen esetben teljes egészében elszámoltnak kell tekinteni. Jogszabály szerint átalányban vagy a bevétel hányadában meghatározott jövedelem/költség esetén a bevétel más költséggel nem csökkenthető [szja-törvény 4. § (1) bekezdés].

–  Költségtérítés az a bevétel (kivéve, ha a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni), amelyet a szja-törvény által költségnek elismert kiadás megtérítésére kizárólag az adott bevételszerző tevékenység folytatása érdekében vagy hivatali, üzleti utazással (ideértve a kiküldetést, a külföldi kiküldetést, a külszolgálatot) összefüggésben kap a magánszemély. Nem tartozik ezen kiadások körébe a magánszemély személyes vagy családi szükségletét részben vagy egészben közvetlenül kielégítő dolog, szolgáltatás megszerzését szolgáló kiadás, kivéve, ha valamely költségtérítéssel szemben jogszabály a kiadás igazolását nem írja elő [szja-törvény 3. § 16. pont].

Nem mindegy tehát, hogy a felek milyen adminisztrációt hajlandóak vállalni annak érdekében, hogy a költségtérítés után kevesebb közterhet, vagy semennyit se kelljen fizetniük.

Szakértőnk a következőkre hívta még fel a figyelmet:

–   Ha sem a munkáltató, sem a munkavállaló nem vállalja a költségtérítés összegével szemben a tényleges költségek kimutatását, illetve az igazolás nélkül elszámolható költségekhez szükséges dokumentációt, a költségtérítés olyan személyi jellegű egyéb kifizetés, amelynek teljes összege a bérre vonatkozó szabályok szerint adó- és járulékköteles. Ebben az esetben nincs szükség útnyilvántartásra, a munkáltatónak a bérhez hasonló kifizetői (számfejtési, adóelőleg-levonási, bevallási, igazolási stb.), a munkavállalónak csak bevallási kötelezettsége van. Csakhogy ekkor a 63 ezer forint költségátalányból a munkavállalónak mindössze 42 ezer forintja marad, miközben a zrt.-nek a szociális hozzájárulási adóval és a szakképzési hozzájárulással együtt 76 230 forint lesz az összes költsége.

–  Ha a munkavállaló hajlandó – tételes költségelszámolással – a felmerült költségek kimutatására, igazolására, és erről nyilatkozatot ad a munkáltatónak, akár a költségtérítés teljes összege adóelőleg levonása nélkül kifizethető, figyelembe véve a szja-törvény 48. paragrafusának rendelkezéseit, különös tekintettel a (4) bekezdés szerinti esetleges szankciókra. A személygépkocsi-használat költsége munkába járás címén nem számolható el, viszont útnyilvántartás alapján üzleti utazás címén igen, de ekkor cégautóadót is kell fizetni (amely azonban szintén elszámolható költség). Érdemes megfontolni, hogy ily módon a munkavállalónak akár teljes egészében a zsebében maradhat a 63 ezer forint költségátalány, a munkáltatónak pedig nem kell szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást fizetnie.

–  Ha a felek vállalják a munkába járás [39/2010. kormányrendelet], valamint a saját személygépkocsival történő üzleti célú utazás címén bevételnek nem számító költségtérítésekre vonatkozó törvényi előírások szerinti eljárást, többek között az utólagos kifizetést, annak van ugyan kötelező dokumentációja (például utazási jegyek leadása, munkában töltött napok kimutatása, kiküldetési rendelvény stb.), viszont ebben az esetben a közterhek megtakarítása mellett (még cégautóadót sem kell fizetni) további előny, hogy emiatt egyiküknek sem keletkezik bevallási kötelezettsége.  

A további részletes tudnivalókról a NAV honlapján számos tájékoztatás olvasható, különösen ajánlott áttekinteni „A gépjárművek üzemeltetésével kapcsolatos költségek elszámolásának alapvető szabályai a személyi jövedelemadó és a társasági adó rendszerében” című 8. számú információs füzetben foglaltakat.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Szja-bevallás

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Behajthatatlan követelés

Pölöskei Pálné

adószakértő

2019 március
H K Sze Cs P Sz V
25 26 27 28 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X