hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Kölcsönzött munkavállalónak nyújtott juttatás

  • adozona.hu

Hogyan kell kezelni a kölcsönzött munkavállalóknak nyújtott juttatásokat? A kölcsönző cég vonja le a bérükből az adókat és járulékokat? – kérdezte az Adózóna olvasója. Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.

A kérdés konkrétan így szólt: "Társaságunknál több kölcsönzött munkavállaló is dolgozik, akik ugyanolyan juttatásokban részesülnek, mint a saját munkavállalóink. A juttatások között vannak, amelyek egyes meghatározott juttatásként adóznak, és vannak olyanok, amelyek bérként. Ezeket hogyan kell kezelni? Ki kellene számlázni ennek a költségét a kölcsönző cégnek? A kölcsönző cég vonja le a béréből a juttatás miatti adókat és járulékokat? Ha személyi jellegű egyéb kifizetésként vannak könyvelve, akkor a taoalapot növelni kell vele (mivel nem a saját munkavállalónkkal kapcsolatos a költség)?"

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Munkaerőkölcsönzés esetén a juttatások kezelése a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő megállapodásától függ, azzal, hogy a köztük lévő jogviszonyt a munka törvénykönyve szabályozza a következők szerint:

„217. § (1)A kölcsönbeadó és a kölcsönvevő közötti megállapodás tartalmazza a kölcsönzés lényeges feltételeit, a munkáltatói jogkör gyakorlása megosztását. A munkaviszony megszüntetésének jogát kizárólag a kölcsönbeadó gyakorolhatja. A megállapodást írásba kell foglalni. Semmis a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő között létrejött megállapodás, ha

a) a kölcsönbeadó vagy a kölcsönvevő tulajdonosa – részben vagy egészben – azonos,

b) a két munkáltató közül legalább az egyik valamely arányban tulajdonosa a másik munkáltatónak, vagy

c) a két munkáltató egy harmadik szervezethez kötődő tulajdonjogi viszonya alapján áll kapcsolatban egymással.

(2) A kölcsönbeadó és a kölcsönvevő megállapodhatnak, hogy a munkabéren kívüli juttatást a munkavállaló közvetlenül a kölcsönvevőtől kapja.  

(3) A kölcsönvevő írásban tájékoztatja a kölcsönbeadót  

a) az irányadó munkarendről,

b) a munkáltatói jogkör gyakorlójáról,

c) a munkabérfizetés alapjául szolgáló adatok közlésének módjáról és határidejéről,

d) az elvégzendő munkára vonatkozó alkalmassági feltételről, továbbá

e) minden olyan körülményről, amely a munkavállaló foglalkoztatása szempontjából lényeges.

(4) Eltérő megállapodás hiányában a kölcsönbeadó viseli az 51. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti költségeket, így különösen a munkavállaló utazási költségeit és a munkavégzéshez szükséges alkalmassági vizsgálat díját. A kölcsönbeadó a kölcsönvevő kérésére köteles legkésőbb a munkavállaló munkába állásáig

a) az adózás rendjét megállapító jogszabály szerint a munkáltató és a kifizető által foglalkoztatott személy adataira vonatkozó, a biztosítási jogviszony kezdetéről szóló, állami adóhatósághoz teljesített bejelentés, valamint

b) a külön jogszabály szerinti kölcsönbeadóként történt nyilvántartásba vételét igazoló okirat másolatát

átadni.

(5) A kölcsönvevő – eltérő megállapodás hiányában – köteles legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap ötödik napjáig a kölcsönbeadóval közölni mindazokat az adatokat, amelyek a munkabér kifizetéséhez, valamint a munkaviszonnyal összefüggő, a munkáltatót terhelő bevallási, adatszolgáltatási, fizetési kötelezettség teljesítéséhez szükséges. A kölcsönvevő az utolsó munkában töltött napot követő három munkanapon belül köteles a szükséges adatokat a kölcsönbeadóval közölni, ha a munkaviszony a hónap közben szűnik meg.”

Ezen túlmenően az Szja tv. 3. § 11/b) pontja értelmében munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönzött munkavállaló részére közvetlenül juttatott bevétel tekintetében a munkavállaló kölcsönvevője minősül munkáltatónak a munkavállaló kölcsönbeadójával kötött megállapodás alapján, azzal, hogy a bevételnek nem számító juttatásra, valamint a béren kívüli juttatásra (71. §) az e törvényben megállapított rendelkezéseket a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő ilyen juttatásának együttes összegére vonatkozóan kell irányadónak tekinteni. Ezt figyelembe véve, véleményem szerint a kölcsönzött munkavállalónak személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt költséggel nem kell a taoalapot növelni.

 

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Kft. öregségi nyugdíjas ügyvezetője

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Pótlékátalány meghatározása, mely napokra

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Adózás előtti eredményt csökkentő tétel-e?

Pölöskei Pálné

adószakértő

2019 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1
hirdetés

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X