hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Új NAV-állásfoglalás a mobilitási célú lakhatási támogatásról

  • Surányi Imréné okleveles közgazda

Rábukkantunk a jogtárban a 2017/42. Adózási kérdésre, amelyben a NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztálya eligazítja a munkáltatókat, hogyan értelmezi a mobilitási célú lakhatási támogatás adómentességének egyes feltételeit. Az értelmezés egy fontos pontban merőben eltér szakértőnk álláspontjától.

A munkáltató által nyújtott lakhatási támogatás a személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvény 1. számú mellékletének 9.7.2./a) alpontja alapján – egyebek mellett – abban az esetben tekinthető adómentes mobilitási célú lakhatási támogatásnak, ha a munkáltató azt olyan munkavállalónak nyújtja, akivel határozatlan időtartamra szóló és legalább heti 36 óra munkaidejű munkaviszonyt létesít, valamint akinek az állandó lakóhelye és a munkavégzésének helye legalább 60 kilométerre van egymástól, vagy a munkavégzésének helye és a lakóhelye közötti, naponta, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje meghaladja a 3 órát.

Az állásfoglalás ezt a rendelkezést értelmezi a következő kérdések szempontjából:

– A mobilitási célú lakhatási támogatás elbírálása során a 3 órás időtartamba beleszámít-e a munkavállaló által gyalogosan megtett idő?

– A törvény alkalmazásában tömegközlekedés címén a helyi tömegközlekedési eszközt is figyelembe lehet-e venni?

– A rendelkezés alkalmazásában a munkavégzés helyére legrövidebb idő alatt beérkező vagy a munkakezdéshez és a munkavégzéshez reálisan igazodó tömegközlekedési eszközöket kell-e figyelembe venni?

Íme a NAV álláspontja:

Az szja-törvény a tömegközlekedési eszköz fogalmát nem definiálja az értelmező rendelkezések között, azonban a fogalom általános, hétköznapi értelmezéséből kiindulva magában foglal minden olyan közlekedési rendszert, amelyben az utas nem a saját járművével közlekedik. Mindezek alapján idetartozik:

a helyi (városi és elővárosi) forgalomban a városi autóbusz, a trolibusz, a villamos, a metró, a fogaskerekű vasút, a siklóvasút, a nyeregvasút vagy függővasút, a HÉV, a vízi közlekedés és a vasút,

a helyközi (más szóval településközi, belföldi és nemzetközi) forgalomban az autóbusz, a vasúti közlekedés, a légi közlekedés és a vízi közlekedés.

Az adómentes mobilitási célú lakhatási támogatás feltételeit meghatározó rendelkezés alkalmazása során a munkavállaló gyalogos közlekedésének ideje nem számít bele a munkavégzés helye és az állandó lakóhely közötti oda- és visszautazás 3 órát meghaladó időtartamába. Továbbá szűkítő rendelkezés hiányában a tömegközlekedési eszköz fogalmilag mind a helyi, mind a helyközi tömegközlekedésre kiterjed. Végül a jogszabály alkalmazása során – figyelemmel a munkaerő mobilitását ösztönző jogalkotói szándékra – a munkavégzéshez (a munkakezdéshez és a munka befejezésének idejéhez) leginkább igazodó, menetrend szerint közlekedő tömegközlekedési eszközöket kell figyelembe venni.

Csak üdvözölni lehet a NAV segítő szándékát, különösen, ha az egybeesik a jogalkotó szándékával. Ám ez aligha mondható el arról az értelmezésről, amely szerint „a munkavállaló gyalogos közlekedésének ideje nem számít bele a munkavégzés helye és az állandó lakóhely közötti oda- és visszautazás 3 órát meghaladó időtartamába”.

Gondoljuk csak el, hogy a munkavállalás nehézségei közül a szóba jöhető munkahelyek távolsága különösen azokat sújtja, akik távoli településeken (falvakban, tanyán) laknak, ahol a közösségi közlekedés járatai ritkák és gyakran csak több kilométeres gyaloglással érhetők el. Éppen ezeknek az embereknek az elhelyezkedését segítheti a munkahely közelében bérelt lakás bérleti díjára adott munkáltatói támogatás.

Ha azonban a munkavégzés helye és a lakóhely közötti naponta történő oda- és visszautazás idejeként csak a közösségi közlekedés nettó időtartamát lehet figyelembe venni, sokan kieshetnek az adómentes lakhatási támogatásból.

Tény, hogy a hivatkozott rendelkezés erre nézve nem tartalmaz előírást, de nem is zárja ki, hogy a jogalkotó szándékának megfelelő értelmezéssel az utazás idejeként azt a teljes időtartamot lehessen figyelembe venni, amely alatt a lakóhelytől a munkahely, illetve a munkahelytől a lakóhely ténylegesen elérhető.

Mindenesetre, amíg a NAV nem változtatja meg az álláspontját, a 2017/42. Adózási kérdésben foglaltak az irányadók.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Biztosítás adóvonzata 2

Szipszer Tamás

adószakértő

Egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Tervezett kata szigorítás

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 július
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close