Évek óta egyre több honfitársunk dolgozik külföldön, akik egy része bizonyára tervezi, hogy nyugdíjas éveit szeretné Magyarországon tölteni. Valószínűleg ennek köszönhető, hogy egyre többször merül fel a kérdés, miszerint a külföldön megszolgált és kifizetett nyugdíj összegét terheli-e adó Magyarországon.
Egyes tagállamokban sokkal rosszabb a helyzet, mint ahogy azt az Európai Bizottság (EB) értékeli – állítja egy európai parlamenti állásfoglalás-tervezet, amelyről szerdán szavaznak az EP állampolgári jogi szakbizottságában – írja a nepszava.hu.
Tisztlet Adózóna! Kérdezném, hogy van-e arról állásfoglalás, hogy az adott hónapokban kell-e a mentesített tevékenységből bevételnek lennie, hogy jogosan igénybe lehessen venni a kedvezményt? Például szálláshely-szolgáltatással foglalkozó egyéni vállalkozónak még februárban volt bevétele, márciustól már nem. Mentesített tevékenységet folytatna, de bevétele nincs. Ő jogosan veszi igénybe a kedvezményt? Március 26-i cikkükből idézve: "Másrészt a Rendelet szövege feltételként csupán annyit ír elő, hogy ezen tevékenységeket »folytatnia« kell a kataalanynak. Vagyis nem szükséges, hogy főtevékenységként végezze azokat, sőt, a megfogalmazás alapján az is kérdéses, hogy feltétel-e egyáltalán a bevétel tényleges elérése az idei évben. Álláspontom szerint az adott mentesített tevékenység folytatására akkor is sor kerül, ha egyébként még bevételt nem ért el az adóalany, de ténylegesen, fizikailag és igazolhatóan megtörténik a tevékenység folytatása." Köszönöm!
A koronavírus miatti veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő eljárásjogi szabályok alkalmazásáról alkotott három kollégiumi véleményt a Kúria Polgári Kollégiuma – tudatta közleményben a legfelsőbb bírói fórum közleményben.
Szakmai fórumokon felmerült, hogy a katatörvény rendelkezéseit szigorúan értelmezve 12-ről 8 hónapra csökkenne azoknak a katás vállalkozásoknak az éves bevételi összeghatára, amelyek négy hónapra (idén március-június között) mentesülnek a katafizetési kötelezettség alól, így 8 millió forint fölött 40 százalékos büntetőadóval kellene számolniuk. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a járványhelyzet adóintézkedéseiről szóló gyakori kérdések és válaszok gyűjteményben közölte állásfoglalását.
Hónapokkal korábban már jelentkezett elsősorban nemzetközi hátterű munkáltatóknál az az igény, hogy a munkavállalókat, látogatókat, beszállítókat, ügyfeleket kérdőívekkel keresték meg, melyben arról érdeklődne az adott vállalkozás, hogy az érintett potenciális veszélyforrásnak tekinthető-e. A kérdések arra irányulnak, hogy az érintett személy járt-e, illetve jár-e fertőzéssel érintett területen, illetve érintkezett-e ilyen személlyel. Tekintettel ennek adatvédelmi szempontjaira, a kérdésben a tagállami adatvédelmi hatóságok és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) is állást foglaltak.
Az úgynevezett devizahiteles érvénytelenségi perek jogalkalmazói gyakorlatát vizsgáló – a Kúria mellett működő, a különböző szintű bíróságok képviselőiből álló – Konzultációs Testület a 2019. június 19-ei ülésén – többségi álláspontként – újabb, a bíróságokra nem kötelező állásfoglalást fogadott el.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték