Ingatlanértékesítés utáni adózás szerződés felbontása esetén

Megosztás Tetszik

Ingatlan elidegenítése után előfordulhat, hogy a szerződő felek meggondolják magukat és felbontják a szerződést, majd a tulajdonos eladja az ingatlant. Mikortól kell számítani ilyen esetekben a szerzési időpontot, és mi a szerzési érték? Hogyan kell adózni?

Az adóbevallási határidő közeledtével az alábbi két esettel kapcsolatosan gyakran merülnek fel kérdések, így érdemes áttekinteni milyen hátránnyal jár a szerződés felbontása.

Példa1:

A tényállás szerint egy magánszemély, aki az építési telket már 2005. 02. 16-a óta tulajdonolta, elajándékozta azt a gyermeke részére 2018. 10. 22-én, de az ajándékozási szerződést egyéb körülmények miatt felbontották 2020. december 15-én, és kérték az eredeti állapot visszaállítását a földhivataltól.  A helyreállítás megtörtént, és az eredeti tulajdonos magánszemély a 2021. évben értékesíteni szeretné az ingatlant egy magánszemély számára.

Kérdés: az értékesítő magánszemélynek az ingatlan megszerzésének az időpontja a szerződés felbontása miatt visszaszáll az eredeti időpontra, vagy az ajándékozási szerződés felbontásának az időpontja lesz, amely az adófizetési kötelezettséget meghatározza? Ha a felbontás dátuma a megszerzés dátuma, nem pedig az eredeti időpont, akkor mi a megszerzési érték, mivel kell számolnia az ingatlan értékesítés eredményének a meghatározásánál?

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyben ismertetünk egy másik esetet is, továbbá elemezzük, hogy milyen adózási következményekkel jár a szerződés felbontása!