8 találat a(z) szerződés felbontása cimkére
Ingatlanértékesítés utáni adózás szerződés felbontása esetén Cikk
Ingatlan elidegenítése után előfordulhat, hogy a szerződő felek meggondolják magukat és felbontják a szerződést, majd a tulajdonos eladja az ingatlant. Mikortól kell számítani ilyen esetekben a szerzési időpontot, és mi a szerzési érték? Hogyan kell adózni?
Szerződést bontott a Microsoft a T-Systems-szel Cikk
Nem folytatja tovább az együttműködést a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó 4iG által felvásárolt T-Systems-szel – írja a hvg.hu. A Microsoft a lap kérdésére megerősítette a szerződés felbontását, a T-Systems így a jövőben nem forgalmazhatja a cég termékeit.
Könyvelő iratmegőrzési kötelezettsége szerződésbontás után Cikk
Egy cég úgy dönt, felbontja a szerződést a könyvelőjével, akit arra kér, hogy miután átadta a könyvelési bizonylatokat, beszámolókat, minden egyéb iratot, ami a céggel kapcsolatos, törölje a könyvelőprogramból a céget és annak adatait. Megteheti a könyvelő, hogy törli a távozó cég adatait, vagy azok közül vannak, amelyeket köteles megőrizni? – kérdezte olvasónk. Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
Tervezett termőföldeladás nehézségei Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magánszemélyként felesbérleti szerződéssel 2018-ban 10 évre bérbe adtam 12 éve a tulajdonomban lévő szántót földműves magyar állampolgárnak. (Egy településen lakunk, de nem vagyunk földszomszédok.) A kapott terményt adómentesen eladom. (Évi 600 ezer forint alatti a bevételem.) A felesbérleti szerződés tartalmazza, hogy azt rendes felmondással nem lehet megszüntetni, csak közös megegyezéssel. Jelenleg viszont anyagi okok miatt el kellene adnom a szántóterületet. Az általam igényelt eladási árat a bérlő és a helyben lakó ingatlanszomszéd is megadná. De a bérlő csak 3 év múlva venné meg a földet, akkor kerülne az elővásárlási sorrendben a szomszéd elé. Jelenleg a szomszédnak vagy más vevőnek a bérlő javára bejegyzett 10 éves földhasználati jog miatt nem tudom eladni a földet, amiről a bérlő nem kíván lemondani. Az agrárkamara is soknak találhatja az eladási árat. (Sokan évek óta pereskednek ilyen miatt.) Közös megegyezés hiányában van-e mód a felesbérleti szerződés megszüntetésére, a földhasználati jog töröltetésére? Van-e bármilyen lehetőségem a termőföld maximum 1 éven belüli eladására? Mit tudok tenni, hogy az agrárkamara miatt ne kelljen a földet alacsonyabb összegért eladnom, mint amit azért a vevők megadnának? A felesbérleti szerződés megkötését követő 5 éven belüli eladás esetén mennyi adó, késedelmi kamat, egyéb közteher megfizetése válik esedékessé, milyen bevallási és befizetési határidőkkel? Várom javaslatát legkésőbb 2018.11.18-ig.
Könyvelési anyag átadása II. Kérdés
Tisztelt Dr. Szeiler Nikolett! Köszönöm válaszát, de az alábbi kérdés merült fel még ezzel kapcsolatban. A fenti esetre nem alkalmazható a Ptk. 6:277. §-a a törvényes zálogjogról, mely szerint a megbízottat a megbízási díj és a költségek biztosítására zálogjog illeti meg a megbízónak azokon a vagyontárgyain, amelyek a megbízás következtében kerültek birtokába? Illetve a kérdésem még az, hogy ha az anyagátadás megtörtént, én milyen úton tudom követelni a felmondási időszakról a könyvelési díjat? Akár cégbírósági úton is megoldható? Üdvözlettel. Horváth-Krivanek Tímea
Könyvelési anyag átadása Kérdés
Kedves Adózóna! Az alábbi helyzetre szeretnék választ találni. Egy általam könyvelt cég felbontotta a könyvelési szerződését a könyvelési szerződésben meghatározott három hónap felmondási időt érvényesítettem, kiszámláztam. A könyvelési anyagot elküldtem a cégvezetőnek, az analitikák, kartonok még hiányosak (van pótolható anyag feléjük). Visszatarthatom-e az alábbiakat, ha a felmondási időszak számlájának nem fizetik ki (fizetési határidő lejárt)? Köszönettel. Horváth-Krivanek Tímea
Adásvételi szerződés felbontása Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kft. a 2014-ben ingatlan és ingó tárgyak vételére kötött adásvételi szerződését 2015-ben visszamenő hatállyal felbontotta. A tulajdonjog a szerződés felbontás aláírásának napján száll vissza az eladóra. A szállító számlájának kiegyenlítése nem történt meg, viszont áfalevonása számla alapján volt. Kérdéseim:az eltelt időszakra amortizáció elszámolható-e, helyes-e, ha az eszközök kivezetésekor terven felüli értékcsökkenés elszámolása történt? Szíveskedjék bemutatni, hogy milyen tételeket szükséges könyvelni, figyelemmel arra, hogy a szállító egyenlege is rendeződjön! Köszönettel.
Kártérítés:áfaköteles-e? Kérdés
"A" Kft. határozatlan idejű szerződést kötött "B" Kft.-vel. A szolgáltatás igénybevevője A, a szolgáltatás nyújtója B. A szerződés X. évében A felmondta a szerződést. A szerződés szerint, ha a szerződést A felmondja, szerződés-felbontási díjat kell fizetnie. A szerződés-felbontási díj atipikus kárátalány, azaz nem foglaló, nem bánatpénz, nem óvadék, nem kötbér. Az áfatörvény 2. § a) és a 259. § 1/A 6) szerint, ha a szerződés-felbontási díj kártérítésnek minősül, nem tartozik az áfatörvény hatálya alá. A törvény a kártérítés fogalmát nem határozza meg. Ha a Ptk. szerinti fogalom-meghatározásra gondolt volna a jogalkotó, akkor a törvény szövegében erre utalt volna, ezt több helyen meg is teszi. Mivel a Ptk. fogalmi rendszerét nem hívja fel, ezért a nyelvtani értelmezés szabályai szerint, a szavak általános elfogadott jelentése alapján kell a „kártérítés” tartalmát meghatározni. A Ptk. különbséget tesz a jogellenes, illetve a jogos károkozás között, amit jogi műszóval is megkülönböztet. A jogellenest kártérítésnek, a jogost kártalanításnak nevezve. A köznapi beszéd nem tesz különbséget a kártérítés/kártalanítás között, azaz a kártérítés alatt az okozott kár megtérítését érti, függetlenül attól, hogy a kárt jogos vagy jogellenes magatartással okozták-e. Például a magyar nyelv ismeri a károm keletkezett, de nem ismeri, hogy kártalanításom keletkezett. Kérem, ítéljék meg, hogy a fenti gazdasági esemény áfaköteles-e? Válaszukat előre is köszönöm!