adozona.hu
Ingatlan bérleti díjának adója és ehója
//adozona.hu/szja_ekho_kulonado/Ingatlan_berleti_dijanak_adoja_es_ehoja_VFEPED
Ingatlan bérleti díjának adója és ehója
Már több olvasónk kérdezte, hogy ingatlan bérbeadásból származó jövedelem esetén a tételes költség elszámolást választó magánszemély hogyan határozza meg a személyi jövedelemadó és a 14 százalék eho alapját. Az NGM és a NAV álláspontja szerint a 78 százalékos szabályt nem lehet alkalmazni.
Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. (Eho) törvény szerint a magánszemély az adóévben megszerzett ingatlan bérbeadásából [Szja tv. 16. § (1) bekezdés] származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonyában a Tbj. 19. § (3) bekezdése alapján megfizetett természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 9. § (1) bekezdése alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, a Tbj. 36-37. §-a és 39. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék, valamint az Eho törvény 3. §-a (3) bekezdésének a)-e) pontjában meghatározott jövedelmek után megfizetett százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a négyszázötvenezer forintot.
Az adóév során az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem utáni egészségügyi hozzájárulást a kifizető, illetve a magánszemély előlegként az adóelőlegalap-számításnál figyelembe vett jövedelem alapulvételével állapítja meg. Az NGM és a NAV álláspontja szerint a 78 százalékos szabály nem alkalmazható, mert az adott önálló tevékenységhez kapcsolódó adó „költségként elszámolható”, és ez független attól, hogy az eho-t a magánszemély elszámolja, vagy sem, illetve hogy mikor számolja el költségként.
Ez olyan esetekben, amikor a bérbeadásból folyamatosan keletkezik a magánszemélynek bevétele az adóévben, azt jelenti, hogy az első kifizetésnél még nincs költségként elszámolható eho, de minden következő havi bérleti díjból megelőző hónapban már levont, megfizetett eho költségként elszámolható.
Ha például a havi bruttó bérleti díj 120 ezer forint, az elszámolható költség (eho nélkül) 20 ezer Ft, az első kifizetésnél az adóelőleg alapja 100 ezer Ft, az eho 14 ezer Ft lesz. A további hónapokban az előző hónapban levont eho-val növelten elszámolt költség miatt az adóelőlegalap-számításnál figyelembe vett jövedelem, és ebből következően a fizetendő adó és eho is rendre kevesebb lesz. Ha a bérlő kifizető, számára az adóelőleg-nyilatkozatot ennek megfelelően kell megadni, illetve arról is nyilatkozni kell, hogy a jövedelem meghaladja az egymillió forintot.
Ugyanakkor, ha az éves bérleti díjat egy-összegben kapja meg a magánszemély, és például az éves bruttó bérleti díj 1 millió 440 ezer forint, az elszámolható költség (eho nélkül) 240 ezer forint, az adóelőleg alapja 1 millió 200 ezer Ft lesz. (Ha a bérlő kifizető, számára az adóelőleg-nyilatkozatot ennek megfelelően kell megadni).
Ilyen esetben az eho-t a magánszemély nem tudja elszámolni költségként, jóval több lesz az adója és az eho-ja ezért, (mivel van rá mód, hogy elszámolja) nem célszerű az egyösszegű kifizetésben megállapodni a bérlővel.