Egyszerűsített foglalkoztatás szakképzetlen és szakképzett munkakörben – szja-mentes jövedelem

Megosztás Tetszik

Egy munkavállaló 2019. évben két munkáltatónál is volt egyszerűsített foglalkoztatotti jogviszonyban. Az egyiknél szakképzettséget igénylő munkakörben, napi 11 660 forintért, összesen 60 napon, a másiknál nem szakképzett munkakörben, szintén napi 11 660 forintért, 43 napon dolgozott. A két munkaviszonyban 28 nap közös, amikor az adott napon szakképzett és szakképzetlen munkakörben is foglalkoztatták a munkavállalót. Mit jelent ez esetben a mentesített keretösszeg arányosítása, hogyan kell kiszámítani az szja-köteles részt? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd válaszolt.

Nagyon érdekes és ritka kérdést vetett fel az olvasó, aminek megválaszolásához nincs egyértelmű jogszabályi iránymutatás – szögezte le válasza elején szakértőnk.

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény 9. paragrafusának (2) bekezdése szerint az alkalmi foglalkoztatásból származó bevételből a természetes személynek nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania, feltéve, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele nem haladja meg az egyszerűsített foglalkoztatás naptári napjainak száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) vagy – ha részére alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár – a garantált bérminimum napibérként meghatározott összege 130 százalékának a szorzatát (mentesített keretösszeg).

2019-ben a minimálbér napi összege 6860, a garantált bérminimumé pedig 8970 forint volt. A mentesített keretösszeg tehát (ameddig nem kell jövedelmet megállapítani és személyijövedelemadó-bevallást benyújtani) a fentiek alapján a 2019. évben minimálbér esetén napi 8919 forint, garantált bérminimum esetén pedig 11 661 forint volt (a megszerzett jövedelem összegébe a bérpótlékok is beszámítanak).

Abban az esetben, ha a munkavállaló jövedelme alacsonyabb, mint az adómentesen adható keretösszeg, úgy nincs szja-fizetési kötelezettsége. Ha a keretösszegnél magasabb a juttatott összeg (mint a kérdésben említett, szakképzettséget nem igénylő munkakör esetében), úgy a napi 8918 forint feletti rész szja-köteles.

Ha a munkavállaló szakképzettséget igénylő és nem igénylő munkakörben is dolgozik az adóévben, úgy a keretösszeget valóban arányosan kell kiszámolni.

A kifizetett munkabérek összege: 60 napx11 660 forint = 699 600 forint + 43 napx11 660 forint = 501 380 forint. 103 napra a munkavállaló összesen 1 200 980 forint összegű munkabérben részesült.

Ha a munkavállaló szakképzettséget igénylő és nem igénylő munkakörben is dolgozik az adóévben, úgy a keretösszeget valóban arányosan kell kiszámolni. A jogszabály szerinti legegyszerűbb számítási mód: megnézzük azon napok számát, melyeken minimálbérre és garantált bérminimumra jogosító munkakörben egyaránt dolgozott a munkavállaló. Ez a kérdés szerinti esetben 28 nap. Ezen napokra is kizárólag a magasabb összeggel számolunk. Így 60 nap + 28 nap = 88 napra 11 611 forinttal szorzunk, ez 1 021 768 forint. A maradék 15 napra 8919 forint, mely 133 785 forint. A mentesített keretösszeg tehát 1 155 553 forint, melyet a munkavállaló 65 427 forinttal haladott meg.

A fentiek szakértőnk álláspontját tükrözik, egyértelmű jogszabályi rendelkezés hiányában javasolt állásfoglalás kiadása érdekében megkeresni a munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkárságot.