hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Dolgozói költségek megtérítése járványidőszakban

  • adozona.hu

Kft. szeretné megtéríteni a home office-ban dolgozó munkavállalók többletköltségét (telefon-, áramfogyasztás). Hogyan teheti ezt meg? Az irodába bejáró egyik dolgozója a járványidőszak ideje alatt a saját gépjárműjével tilosban parkolt. Megtéríthető számára a parkolási bírság? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.

A munka törvénykönyve szerint a munkáltató köteles megtéríteni a munkaviszony teljesítésével indokoltan felmerült költséget a munkavállalónak. Ide tartozhat adott esetben (például járvány idején) az otthoni munkavégzés miatt felmerült telefon- és áramdíj, ellenben a parkolási bírság nem tekinthető indokoltnak, még akkor sem, ha a munkába járással összefüggésben történt a szabálysértés.

A telefon- és áramdíj címén fizetett költségtérítés az szja-törvény 25. paragrafusának (1) bekezdése értelmében nem önálló tevékenységből származó bevételnek minősül, amelyből levonható – legfeljebb annak mértékéig – az szja-törvény 3. számú melléklet I./11. pontja szerint elismert költség, azaz egyebek mellett a világítás és a technológiai energia költsége, a telefon, rádiótelefon használati díja. Ha a lakás és a munkavégzés helye műszakilag nem elkülönített, akkor a tevékenységgel arányosan lehet a közüzemi kiadásokat figyelembe venni az adott költségre jellemző mértékegységek (nap, m2, m3 stb.) alapulvételével (a közüzemi számlák esetében a házastárs nevére szóló számla alapján is). A telefonköltség a hivatalos beszélgetések arányában vehető figyelembe.

A költségtérítésnek az a része, amely az igazolt, arányosított költségeket meghaladja, munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül.

A költségtérítés kifizetésekor a magánszemély nyilatkozhat arról, hogy mennyi költséget tud igazoltan elszámolni. Akár a teljes összeg elszámolásáról is lehet nyilatkozni, mely esetben a nyilatkozott költségnek megfelelő összeget a munkáltatónak nem kell adóelőleg-alapként figyelembe vennie.

A munkáltató felé nem kell a számlákat és az arányosítást bemutatni, átadni, de azokat az elévülésig meg kell őrizni, mert az adóhatóság ellenőrzés esetén kérheti azokat.

Fontos, hogy ha a nyilatkozat szerinti költség több mint az adóbevallásban ténylegesen elszámolható, igazolható kiadás, és a költségkülönbözet több mint az adóelőleg-alap megállapításánál figyelembe vett költség 5 százaléka, a különbözet után 39 százalék bírságot kell fizetni, és ha emiatt a befizetendő adó több mint 10 ezer forint, azt 12 százalék bírsággal növelten kell megfizetni [szja-törvény 48. § (4) bekezdés].

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Kapcsolt vállalkozások meghatározása

Antretter Erzsébet

adószakértő, igazgató

Niveus Consulting Group Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink