Bt.-tagok adózása a társaság megszűnése esetén

Megosztás Tetszik

Hogyan adóznak a társaságból kilépő tagok az eladott részesedésük után? – kérdezte az Adózóna olvasója. Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.

A kérdés részletesen így szólt: "Egy bt. 1997. évben alakult egy kül- és egy beltaggal, 22 ezer Ft tőkével. A társaság 2002-ben vásárolt egy teniszpályát 20 450 000 Ft értékben (épület 13 760 000 Ft, földterület 6 690 000 Ft). Az épületre az eladásig 7 126 060 Ft értékcsökkenés lett elszámolva, a földterületre nem lett értékcsökkenés elszámolva. A társaság a vagyonából a beltagok (kilépés miatt) tulajdonát képező 22 ezer forintos névértékű társasági részesedését 50 millió Ft értékben 2021 júliusában eladja. Kérdésem, hogy a társaságból kilépő tagok hogyan adóznak az 50 millió Ft után."

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A kérdés címe megszűnésről szól ugyan, de a leírtak szerint a tagok a betéti társaságban fennálló részesedésüket eladják.

A bt. és az érintett tulajdonosok dokumentumainak ismerete nélkül konkrét válasz nem adható, ugyanakkor az irányadó szabályok a következők.

Értékpapír: minden olyan okirat, elektronikus jelsorozat, amely a kibocsátás helyének joga szerint értékpapírnak minősül, továbbá a közkereseti társaságban és a betéti társaságban fennálló részesedés, a korlátolt felelősségű társaság üzletrésze és a szövetkezeti részesedés, ideértve más, törvényben meghatározott olyan vagyoni hozzájárulást is, amely tagsági jogviszonyt keletkeztet, különösen az ügyvédi iroda alapításakor szolgáltatott vagyont [a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (szja-törvény) 3. §-ának 34. pontja].

Ennek megfelelően a részesedés átruházásakor fő szabályként a bevételből árfolyamnyereség keletkezhet. Árfolyamnyereségnek minősül a részesedés átruházásakor megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja a részesedés megszerzésére fordított érték és a kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét. Azonban a részesedés átruházása ellenében megszerzett bevételből az a rész, amely meghaladja az átruházási szerződéskötés időpontjában ismert szokásos piaci értéket, nem árfolyamnyereség, hanem egyéb jövedelem, kivéve, ha adókötelezettségének a törvény szerinti jogcíme egyébként megállapítható [szja-törvény 67. §-ának (1) bekezdése és a 28. §-ának (14) bekezdése].

A megszerzésére fordított érték: a bt. alapítása révén megszerzett részesedés esetében az igazoltan szolgáltatott vagyoni hozzájárulásnak a létesítő okiratban meghatározott értéke [szja-törvény 67. §-ának (9) bekezdése].

A részesedés szokásos piaci értéke: ha a magánszemély ennek ellenkezőjét nem bizonyítja, az átruházási szerződés megkötésének napján ismert, a bt. jóváhagyott beszámoló mérlegében kimutatott saját tőke összegéből a részesedésre arányosan jutó rész, növelve a bt. olyan kötelezettségének összegével, amely a részesedéshez kapcsolódó jóváhagyott osztalék címén még fennáll [szja-törvény 3. §-a 9. pontjának utolsó fordulata].

Az adókötelezettség jogcímének meghatározásánál figyelembe kell venni az eladó magánszemély és a bevételt juttató vevő (kifizető?, magánszemély?), valamint az említett személyek és más személy között (például a bt. és a vevő között) egyébként fennálló jogviszonyt és az ügylet körülményeit [szja-törvény 2. §-ának (6) bekezdése].

Tehát vizsgálni kell a felek közötti jogviszonyokat is, és ettől függően lehet a fizetendő közterheket (szja, szocho, járulékok) meghatározni.