További témák

Biciklivel vagy motorkerékpárral jár dolgozni? Ön is kaphat költségtérítést

  • adozona.hu

Mivel kell igazolnia a dolgozónak a munkáltató által adható maximum 15 forintnyi munkába járási költségtérítésre való jogosultságot, s motorkerékpárral közlekedőnek is jár ilyen támogatás? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.

Elég, ha a munkavállaló nyilatkozik arról, hogy ő például motorral jár dolgozni A-ból B-be, vagy be kell mutatnia a forgalmit, hogy jogosult legyen rá? Másképpen fogalmazva: a munkáltató mit kérhet a dolgozótól a költségtérítésre való jogosultság igazolásaként? Meghatározza-e jogszabály a gépjármű fajtáját, például csak autóval közlekedés esetén jár, motorkerékpárra nem vonatkozik? Akkor is adható költségtérítés, ha a jármű a munkavállaló testvéréé? – sorolta kérdéseit olvasónk.

A munkába járással kapcsolatos utazási költségek térítésére külön jogszabály [39/2010. kormányrendelet] vonatkozik. Ehhez tartozó adószabály [szja-törvény 25. paragrafus (2) bekezdés], hogy a jövedelem kiszámításánál a munkaviszonyban álló magánszemélynek nem kell figyelembe vennie azt a bevételt, amelyet a munkáltatótól a munkába járásról szóló említett kormányrendelet szerinti munkába járás esetén

– az utazási bérlettel, az utazási jeggyel történő, az említett kormányrendelet által előírt elszámolás ellenében (a kötelező mértéken felül is), legfeljebb a bérlet, a jegy árát meg nem haladó értékben (ideértve azt az esetet is, ha a juttatás a munkáltató nevére szóló számla ellenében történő térítés formájában valósul meg), vagy

– költségtérítés címén (ideértve különösen a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítését is) a munkában töltött napokra a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely között és/vagy hazautazásra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként 15 forint értékben kap a magánszemély.

A kilométerenként adható 15 forintnak csak a 60 százaléka jár kötelezően, míg a további 6 forintot a munkáltató mérlegelési jogkörében nyújthatja a jogosultaknak.

A kötelező mértéket meghaladó térítés a bérlet vagy a jegy árának mértékéig, illetve kilométerenként 15 forintig nem jár adókötelezettséggel, az ezen felüli összeget meghaladó térítésrész munkaviszonyból származó adó- és járulékköteles jövedelem.

A közösségi közlekedés költségének megtérítése helyett a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely között közforgalmú úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével a munkában töltött napokra számítva – hazautazás esetén pedig értelemszerűen az utazások gyakorisága szerint – kilométerenként 9 forintot akkor kell, illetve a 15 forintot abban az esetben lehet adni, ha

– a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincs közösségi közlekedés,

– a munkavállaló munkarendje miatt nem, vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést,

– a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni (ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását az munka törvénykönyve 294. paragrafus (1) bekezdésének b) pontjában felsorolt hozzátartozója biztosítja),

– a munkavállalónak bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy tíz év alatti, köznevelési intézményben tanuló gyermeke van

A munkáltató az utóbbi két esetben említett munkavállaló tekintetében a közigazgatási határon belül történő munkába járást is a kormányrendelet szerinti munkába járásnak minősítheti.

Az előzőek érvényesek akkor is, ha a munkavállaló a munkavégzés helyét – annak földrajzi elhelyezkedése miatt – sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja elérni, azaz ilyenkor a közigazgatási határon belül, a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő napi munkába járási és hazautazási útvonalat figyelembe kell venni.

A kilométerenkénti térítés azonban bármely esetben is csak akkor nem számít bevételnek, ha a munkáltató egyidejűleg tömegközlekedésre szóló bérletet, jegyet ugyanazon időszakra az adott munkáltatónak nem térít meg.

A 15 forint/kilométer költségtérítést olyan munkavállalónak is lehet fizetni, aki a munkahelyére nem a saját gépjárművel jár be (például kerékpárral jár, vagy csatlakozik a munkatársához, ismerőséhez, aki akár szívességből, akár az üzemanyagköltség megosztásával elviszi őt), feltéve, hogy esetében is teljesülnek a munkába járásra vonatkozó kormányrendeletben meghatározott egyéb feltételek.

Tehát a munkáltatónak csak az előzőekben felsorolt feltételeket kell mérlegelnie, függetlenül az utazáshoz használt közlekedési eszköz  típusától, tulajdonosától.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Kft.-üzletrész értékesítésének adózása

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Letiltás

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Alkalmi foglalkoztatás nagypénteken

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

2019 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X