Biciklivel vagy motorkerékpárral jár dolgozni? Ön is kaphat költségtérítést

Megosztás Tetszik

Mivel kell igazolnia a dolgozónak a munkáltató által adható maximum 15 forintnyi munkába járási költségtérítésre való jogosultságot, s motorkerékpárral közlekedőnek is jár ilyen támogatás? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.

Elég, ha a munkavállaló nyilatkozik arról, hogy ő például motorral jár dolgozni A-ból B-be, vagy be kell mutatnia a forgalmit, hogy jogosult legyen rá? Másképpen fogalmazva: a munkáltató mit kérhet a dolgozótól a költségtérítésre való jogosultság igazolásaként? Meghatározza-e jogszabály a gépjármű fajtáját, például csak autóval közlekedés esetén jár, motorkerékpárra nem vonatkozik? Akkor is adható költségtérítés, ha a jármű a munkavállaló testvéréé? – sorolta kérdéseit olvasónk.

A munkába járással kapcsolatos utazási költségek térítésére külön jogszabály [39/2010. kormányrendelet] vonatkozik. Ehhez tartozó adószabály [szja-törvény 25. paragrafus (2) bekezdés], hogy a jövedelem kiszámításánál a munkaviszonyban álló magánszemélynek nem kell figyelembe vennie azt a bevételt, amelyet a munkáltatótól a munkába járásról szóló említett kormányrendelet szerinti munkába járás esetén

– az utazási bérlettel, az utazási jeggyel történő, az említett kormányrendelet által előírt elszámolás ellenében (a kötelező mértéken felül is), legfeljebb a bérlet, a jegy árát meg nem haladó értékben (ideértve azt az esetet is, ha a juttatás a munkáltató nevére szóló számla ellenében történő térítés formájában valósul meg), vagy

– költségtérítés címén (ideértve különösen a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítését is) a munkában töltött napokra a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely között és/vagy hazautazásra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként 15 forint értékben kap a magánszemély.

A kilométerenként adható 15 forintnak csak a 60 százaléka jár kötelezően, míg a további 6 forintot a munkáltató mérlegelési jogkörében nyújthatja a jogosultaknak.

A kötelező mértéket meghaladó térítés a bérlet vagy a jegy árának mértékéig, illetve kilométerenként 15 forintig nem jár adókötelezettséggel, az ezen felüli összeget meghaladó térítésrész munkaviszonyból származó adó- és járulékköteles jövedelem.

A közösségi közlekedés költségének megtérítése helyett a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely között közforgalmú úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével a munkában töltött napokra számítva – hazautazás esetén pedig értelemszerűen az utazások gyakorisága szerint – kilométerenként 9 forintot akkor kell, illetve a 15 forintot abban az esetben lehet adni, ha

– a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincs közösségi közlekedés,

– a munkavállaló munkarendje miatt nem, vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést,

– a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni (ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását az munka törvénykönyve 294. paragrafus (1) bekezdésének b) pontjában felsorolt hozzátartozója biztosítja),

– a munkavállalónak bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy tíz év alatti, köznevelési intézményben tanuló gyermeke van

A munkáltató az utóbbi két esetben említett munkavállaló tekintetében a közigazgatási határon belül történő munkába járást is a kormányrendelet szerinti munkába járásnak minősítheti.

Az előzőek érvényesek akkor is, ha a munkavállaló a munkavégzés helyét – annak földrajzi elhelyezkedése miatt – sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja elérni, azaz ilyenkor a közigazgatási határon belül, a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő napi munkába járási és hazautazási útvonalat figyelembe kell venni.

A kilométerenkénti térítés azonban bármely esetben is csak akkor nem számít bevételnek, ha a munkáltató egyidejűleg tömegközlekedésre szóló bérletet, jegyet ugyanazon időszakra az adott munkáltatónak nem térít meg.

A 15 forint/kilométer költségtérítést olyan munkavállalónak is lehet fizetni, aki a munkahelyére nem a saját gépjárművel jár be (például kerékpárral jár, vagy csatlakozik a munkatársához, ismerőséhez, aki akár szívességből, akár az üzemanyagköltség megosztásával elviszi őt), feltéve, hogy esetében is teljesülnek a munkába járásra vonatkozó kormányrendeletben meghatározott egyéb feltételek.

Tehát a munkáltatónak csak az előzőekben felsorolt feltételeket kell mérlegelnie, függetlenül az utazáshoz használt közlekedési eszköz  típusától, tulajdonosától.