hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Alkalmi virágárusok, koszorúkészítők: kell-e adózniuk?

  • Surányi Imréné okleveles közgazda
2

Az őszi hónapok ünnepeihez, megemlékezéseihez fűződő szokásokhoz igazodva, a piacokat, utcasarkokat alkalmi árusok lepik el házilag készített temetői, névnapi, virágcsokrokat, sirkoszorúkat, kegytárgyakat, halloween-kellékeket, adventi díszeket kínálva. Cikkünk az idevágó adózási tudnivalókat foglalja össze.

A saját célra fel nem használt háztáji, hobbikerti virágok, termények alkalmi értékesítése esetén a magánszemély nem köteles adószámot kérni, a tevékenységét meghatározott gazdasági formában végezni, sem őstermelőként vagy vállalkozóként működni, viszont az ilyen áruk értékesítésével szerzett bevételére alkalmaznia kell a személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja-törvény) 58. §-ának az ingó vagyontárgyak átruházására vonatkozó szabályait.

Eszerint nem kell jövedelmet megállapítani az ingó vagyontárgyak átruházásából származó bevételből, ha ezek a bevételek az adóév elejétől összesítve nem haladják meg a 600 ezer forintot. Ha azonban az éves bevétel több 600 ezer forintnál, a teljes összegből ki kell számítani a jövedelmet, de annak adójából 30 ezer forintot nem kell megfizetni. Vagyis 800 ezer forint éves bevételig biztosan nem kell adózni, mivel még az eladott áruk szerzési értékét igazoló bizonylatok hiányában is legfeljebb 25 százalék jövedelmet (200 ezer forintot) kell megállapítani, amelynek az adója éppen 30 ezer (200 000x0,15) forint, amit nem kell megfizetni [szja-törvény 58. § (5), (7) és (9) bekezdés].

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudja, milyen adózási szabályok vonatkoznak az őstermelőként, önálló tevékenységűként folytatott alkalmi árusításra!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (2)
Surányi Imréné

A hasznos információkat tartalmazó hozzászólást köszönjük

Ruszin Zsolt

Nincs olyan szabály, amely kötelezővé tenné a rendszeres bevételszerző tevékenység esetén az egyéni vállalkozást.

Az adóhatóság 2013-ig vonakodott elfogadni, hogy a vállalkozás szabadsága tekintetében tiltott dolog az öncélú korlátozás, de az ügyemben hozott bírósági ítélet – ami ellen nem kértek a Kúria előtt felülvizsgálatot – illetve más jogesetek is megengedő hivatali álláspontra vezettek.

A NAV már nem akadályozza az adószámos magánszemélyként végzett tevékenységi körök bejegyzését, amit az EBEV portálról lekérdezett és anonimizált törzsadat-kivonat is alátámaszt. Sajnos a hivatal itt sem jár el hibátlanul, mert az adószámmal rendelkezők adatait „Egyéni vállalkozó törzsadat lekérdezés” formájában képes csak bemutatni.

Sajnos nem minden hivatali szereplő látja át a szövevényes jogszabályi előírásokat. Egy polgármesteri hivatal igazgatási osztályvezetője a tevékenység bejelentéséről egy határozatban azt írta, hogy „az üzletszerű gazdasági tevékenység rendszeresen, nyereség – és vagyonszerzés céljából, saját gazdasági kockázatvállalás melletti folytatása természetes személy számára csak egyéni vállalkozói engedély birtokában lehetséges jogszerűen, azaz a kereskedelmi tevékenység nyilvántartásba való vételéhez kizárólag egyéni vállalkozói igazolás birtokában történhet, ezért a kérelem elutasítása mellett döntöttem.” A jogszabálysértő döntés végül nem emelkedett jogerőre.

Valójában nem bölcs döntés félrehajítani az egyéni vállalkozást, mert az önálló tevékenység korlátosabb költségelszámolás tesz lehetővé és az eredmény drágábban adózik. Bár az egyéni vállalkozást kötelező járulékfizetés és iparűzési adó sújtja, addig az önálló tevékenység eredményét – tételes költségelszámolás mellett – 15 százalék személyi jövedelemadó és felső határ nélkül 17,5 százalék szociális hozzájárulási adó terheli. A szociális hozzájárulási adó is elszámolható költségként. Így az az önálló tevékenység, amely 100 ezer forint eredményt hoz, 32,5 százalékos adóterhelést szenved el, ami több mint egy másodállású kisadózás adója, pedig a katázás nem 100 ezer forintot adózik le, hanem akár havi egymilliót!

Érdemes alaposan átgondolni, hogy kinek éri meg az egyéni vállalkozás mellőzése és az önálló tevékenység választása. Főleg olyan magánszemélyeknek érdemes az önálló tevékenység választani, akik nem cégeknek dolgoznak, mert a cégnek (hivatalos nyelven: kifizetőnek) adott számlából adólevonást kell a cégnek végezni. Ezt a cég abból észleli, hogy a számlán nem szerepel egyéni vállalkozói igazolványszám.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

SZÉP-kártya 2024.01.01-től

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Örökölt termőföld eladása

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink