Alacsonyabb szja-t, kétkulcsos rendszert sürgetnek a szakszervezetek

Megosztás Tetszik

Magyarországon a munkavállalók kétharmadának bére nem éri el az átlagot, ami a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közlése szerint 2018 májusában bruttó 327 486 forint volt – derül ki a Policy Agenda felméréséből. Ezen a helyzeten elsősorban az adórendszer átalakításával, többkulcsos adórendszer bevezetésével lehet segíteni – mondta Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnöke.

A tisztes munka világnapja alkalmából a MaSzSz által szervezett konferencián a szakszervezeti vezető hozzátette, a szakszervezet azt javasolja, hogy a személyi jövedelemadó – a jelenlegi 15 százalékos szintről – jelentősen csökkenjen azoknál a munkavállalóknál, akik minimálbérért, illetve garantált bérminimumért dolgoznak.

Kiss Ambrus politológus, a Policy Agenda vezető elemzője elmondta, hogy számításaik szerint 100 munkavállalóból 69 keresete nem éri el az átlagbért.

A Policy Agenda meghatározta a magyar dolgozók bérének mediánját is 2016-ra és 2018-ra, a számításhoz a MaSzSz kikérte a Pénzügyminisztériumból a tárca által évente – májusban – készített egyéni bér- és keresetstatisztika 2016-os adatait, és emellett felhasználták a Központi Statisztikai Hivatal 2017-es mélyreható keresetvizsgálatának eredményeit. Mindezekből a Policy Agenda becslések útján megállapította, hogy a mediánbér 2016 májusában körülbelül 194 ezer forint volt, 2018-ban pedig 242 000 ezer forintra tehető, ugyanakkor a KSH számításai szerint 2016 májusában 262 136 ezer forint, 2018 májusában pedig 327 486 ezer forint volt az átlagbér. (A bérek medián értékének kiszámításához a kereseteket sorba rendezik: a középen lévő medián összegnél a dolgozók fele kevesebbet, a másik fele többet keres.)

Kiss Ambrus kiemelte, minél nagyobb a medián bér és az átlagbér közti különbség, annál nagyobb a béregyenlőtlenség. A probléma megszüntetéséhez – véleménye szerint – egyebek mellett át kell alakítani az egykulcsos adórendszert mondta, és át kell alakítani a félperifériás gazdasági modellt, amelyre Magyarország épül. Kifejtette, nem arra kell törekedni, hogy autógyártók érkezzenek az országba, hanem arra, hogy a kutatás-fejlesztés gazdasági ág erősödjön.

Ma ülésezik a Versenyszféra és a Kormány Konzultációs Fóruma (Vkf), ahol a 2016-ban aláírt hatéves bérmegállapodás 2018-ra gyakorolt gazdasági hatásairól tárgyalnak. Ezen felül szóba kerül még a jövő évi béremelés is – közölte Kordás László. Elmondta, hogy a MaSzSz az ülésen arra törekszik, hogy a szociális partnerek és a kormányzati oldal egyaránt ugyanazokból az adatokból, a PM évente elkészített bér- és kereseti statisztikájából dolgozzon a 2019-es bérek megállapításánál.

Megjegyezte, a Policy Agenda azért tudott csak a a tárca által készített 2016-os statisztikából dolgozni, mert a PM 2017-ben nem készítette el ezt a kimutatást. A PM arról tájékoztatta a szakszervezetet, hogy 2018 novemberéig pótolni fogja a hiányosságot.