További témák

Adózás üzletrész értékesítése után

  • adozona.hu
1

Másfél millió forint névértékű, korábban egyenesági rokontól kapott, kft.-ben lévő üzletrész 41 millió forintért, zrt. részére történő eladása esetén mennyi szja-t kell fizetni (árfolyamnyereség, egyéb jövedelem)? A kifizető zrt.-nek kell-e, illetve hogyan kell szja-előleget vonnia? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda szakértőnk válaszolt.

Az ügyletek összes körülményének ismerete nélkül az irányadó szabályokat ismertette válaszában szakértőnk.

Először is rámutatott arra, hogy az üzletrész értékpapírnak minősül [szja-törvény 3. § 34. pont], így annak átruházása esetén a megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét árfolyamnyereség, azonban nem minősül árfolyamnyereségből származó jövedelemnek az említett különbözetből az a rész, amelyet e törvény előírásai szerint más jövedelem megállapításánál kell figyelembe venni [szja-törvény 67. § (1) bekezdés].

Az értékpapír-átruházás ellenében megszerzett bevételből az a rész, amely meghaladja a szerződéskötés időpontjában ismert szokásos piaci értéket egyéb jövedelemnek számít, kivéve, ha adókötelezettségének e törvény szerinti jogcíme egyébként megállapítható [szja-törvény 28. § (14) bekezdés]. Az adókötelezettség jogcímének meghatározásánál figyelembe kell venni a magánszemély és a bevételt juttató személy (jelen esetben a zrt.), valamint az említett személyek és más személy (a kft). között egyébként fennálló jogviszonyt és a szerzés körülményeit [szja-törvény 2. § (6) bekezdés].

A kérdésben vázolt esetben tehát vizsgálni kell a felek közötti jogviszonyokat, azaz hogy az adókötelezettség jogcímének megállapításánál e rendelkezést kell-e alkalmazni. Ettől függően lehet a fizetendő közterheket (szja, szocho, szakho, járulékok) meghatározni.

Az üzletrész szerzési értéke

Feltételezve, hogy az egyenesági rokonságra tekintettel az illetékügyi hatóság nem szabott ki ajándékozási illetéket, azt az igazolt szerzési értéket lehet figyelembe venni, amelyet az ajándékozó figyelembe vehetett volna, ilyen igazolt érték hiányában a szerzési érték nulla [szja-törvény 67. § (9) bekezdés ak) pont].

Az üzletrész szokásos piaci értéke

Ha a magánszemély az ellenkezőjét nem bizonyítja, az átruházási szerződés megkötésének napján ismert, a kft. jóváhagyott beszámoló mérlegében kimutatott saját tőke összegéből az üzletrészre arányosan jutó rész, növelve a kft. olyan kötelezettségének összegével, amely az üzletrészhez kapcsolódó jóváhagyott osztalék címén még fennáll [szja-törvény 3. § 9. pont].

A kifizető zrt.-nek a bevételből (41 millió forint) a jövedelmet, a jövedelem jogcíme szerinti közterheket a kifizetés időpontjában, de az üzletrész átruházásáról szóló szerződés keltének napjára vonatkozóan kell a rendelkezésére álló vagy általa megállapítható, illetve a magánszemély által igazolt szerzési érték- és járulékosköltség-adatok figyelembevételével megállapítania, levonnia, az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározottak szerint bevallania (’08-as bevallás) és megfizetnie.

A magánszemély az adóbevallásában, vagy annak önellenőrzésével érvényesítheti az üzletrész megszerzésére fordított értéknek és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségnek azt a részét, amelyet a kifizető a jövedelem megállapításánál esetleg nem vett figyelembe [szja-törvény 67. § (5)–(6) bekezdés].

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (1)

Ruszin Zsolt

Ha az egyeneságbeli rokon adózott jövedelméből (értsd: a saját pénzéből) vásárolta az üzletrészt, akkor a figyelembeveendő beszerzési érték másfél millió forint lesz.

A Zrt-nek így 39,5 mFt-ot kell jövedelemnek tekintenie.
Az SZJA 15%.

A Szochó 19,5%, 630 eFt-ig, ha 41 mFt-os vételár a piaci érték. Az e feletti részre felső határ nélkül 19,5%.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Mikrogazdálkodási beszámolót készítő vállalkozás önellenőrzése

Szolnoki Béla

adószakértő, könyvvizsgáló

Vállalkozás üdülőjében saját dolgozó üdülése

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Látványcsapatsport

Pölöskei Pálné

adószakértő

2019 május
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X