Adózás üzletrész értékesítése után

Megosztás Tetszik

Másfél millió forint névértékű, korábban egyenesági rokontól kapott, kft.-ben lévő üzletrész 41 millió forintért, zrt. részére történő eladása esetén mennyi szja-t kell fizetni (árfolyamnyereség, egyéb jövedelem)? A kifizető zrt.-nek kell-e, illetve hogyan kell szja-előleget vonnia? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda szakértőnk válaszolt.

Az ügyletek összes körülményének ismerete nélkül az irányadó szabályokat ismertette válaszában szakértőnk.

Először is rámutatott arra, hogy az üzletrész értékpapírnak minősül [szja-törvény 3. § 34. pont], így annak átruházása esetén a megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét árfolyamnyereség, azonban nem minősül árfolyamnyereségből származó jövedelemnek az említett különbözetből az a rész, amelyet e törvény előírásai szerint más jövedelem megállapításánál kell figyelembe venni [szja-törvény 67. § (1) bekezdés].

Az értékpapír-átruházás ellenében megszerzett bevételből az a rész, amely meghaladja a szerződéskötés időpontjában ismert szokásos piaci értéket egyéb jövedelemnek számít, kivéve, ha adókötelezettségének e törvény szerinti jogcíme egyébként megállapítható [szja-törvény 28. § (14) bekezdés]. Az adókötelezettség jogcímének meghatározásánál figyelembe kell venni a magánszemély és a bevételt juttató személy (jelen esetben a zrt.), valamint az említett személyek és más személy (a kft). között egyébként fennálló jogviszonyt és a szerzés körülményeit [szja-törvény 2. § (6) bekezdés].

A kérdésben vázolt esetben tehát vizsgálni kell a felek közötti jogviszonyokat, azaz hogy az adókötelezettség jogcímének megállapításánál e rendelkezést kell-e alkalmazni. Ettől függően lehet a fizetendő közterheket (szja, szocho, szakho, járulékok) meghatározni.

Az üzletrész szerzési értéke

Feltételezve, hogy az egyenesági rokonságra tekintettel az illetékügyi hatóság nem szabott ki ajándékozási illetéket, azt az igazolt szerzési értéket lehet figyelembe venni, amelyet az ajándékozó figyelembe vehetett volna, ilyen igazolt érték hiányában a szerzési érték nulla [szja-törvény 67. § (9) bekezdés ak) pont].

Az üzletrész szokásos piaci értéke

Ha a magánszemély az ellenkezőjét nem bizonyítja, az átruházási szerződés megkötésének napján ismert, a kft. jóváhagyott beszámoló mérlegében kimutatott saját tőke összegéből az üzletrészre arányosan jutó rész, növelve a kft. olyan kötelezettségének összegével, amely az üzletrészhez kapcsolódó jóváhagyott osztalék címén még fennáll [szja-törvény 3. § 9. pont].

A kifizető zrt.-nek a bevételből (41 millió forint) a jövedelmet, a jövedelem jogcíme szerinti közterheket a kifizetés időpontjában, de az üzletrész átruházásáról szóló szerződés keltének napjára vonatkozóan kell a rendelkezésére álló vagy általa megállapítható, illetve a magánszemély által igazolt szerzési érték- és járulékosköltség-adatok figyelembevételével megállapítania, levonnia, az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározottak szerint bevallania (’08-as bevallás) és megfizetnie.

A magánszemély az adóbevallásában, vagy annak önellenőrzésével érvényesítheti az üzletrész megszerzésére fordított értéknek és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségnek azt a részét, amelyet a kifizető a jövedelem megállapításánál esetleg nem vett figyelembe [szja-törvény 67. § (5)–(6) bekezdés].